Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Kanczlyr testvérek, János és Angelo tulajdonában volt.

438 Jó okunk van feltételezni, hogy a korábban megemlített olasz Angelo és fia, János, a Kanczlyr testvérek ősei lehettek, hiszen bizonyítottan ugyanazon telken bukkan fel nevük. Kanczlyr János apjának nevét a szakirodalom nem ismeri, de olasz származását valószínűsíti. A határjárás tehát a volt Pénügyminisztériumi épület helyén megszüntetett egykori közön át vezetett a mai Hess András térről a mai Országház utcába. „...majd a Paksi nemesek házától a Mindenszentek kápolnáig, és a kápolna kapuján keresztül a Palóciak (?) házáig, és ettől a Szombat kapu felé terül el a Szt. Mária Magdolna plébánia területe, a város többi része pedig a Boldogasszony plébániához tartozik." „...ab ipsaque domo [eorundem] [nobilium] de Pakos directe ad capellam in honore Omnium sanctorum fundatam, et per portam ipsius Capelle ad domum dominorum de Paflocz ?] [infra] ipsam capellam existentem eundo similiter inclusive usque adpredictam portam [Sabbati] [ecclesie] sancte Marie Magdalene deberet pertinere, aliis omnibus partibus eiusdem civitatis dicte ecclesie beate Marie virginis remanere. " Az előtte húzódó utcának is nevet adó kápolnáról meglehetősen kevés írott forrás tesz említést, maradványait ezidáig megnyugtató módon nem azonosították. Búcsuengedély kapcsán 1358-ban említik meg először a kápolnát helyének megjelölése nélkül.

439 Egy 1380—1386 között létrejött ingatlancsere kapcsán egy magántulajdonban lévő telek részeként írják le helyszínét. Szepesi János dobokai föesperes cserélte el ekkor a kápolnát is tartalmazó ingatlanát Zámbó Miklóssal. A ház korábban Cemeteer Lőrincé volt.

440 Újabb említése 1426-ból származik, amikor Palóci Máté országbíró királyi adományként kapta Zsigmond királytól az elhunyt Hertlin budai bíró tulajdonából a koronára szállt ingatlant, amelyen a kápolna állt.

441 (Hertlin bíró házában 1401-ben oklevelet állítottak ki, 1403-ban már egykori bírónak mondták a szomszédos ház ügyében.) Időrendben a következő említés az 1441-es határjárás adata, majd pedig 1449-ben említették meg a Rozgonyiak házát a kápolna környékén.

442 A leírások szerint tehát a kápolna egy magántulajdonú telken emelkedett, amely arra utal, hogy számunkra ismeretlen alapítója saját telkén, lakóháza mellet, vagy annak részeként építtethette fel. Feltehetően a földszinten helyezkedett el és külön bejárattal rendelkezhetett, a határvonal ugyanis kapujához fut. Ezt a feltevést erősíti az is, hogy a kápolna adta a nevet az előtte húzódó igen hosszú utcának is, nyilván azért, mivel épülete jól megkülönböztethető volt a házak sorában. A budai templomokat kivétel nélkül kelet felé forduló szentéllyel építették, feltehetően a Mindenszentek kápolna sem jelentett ez alól kivételt. Ebből következően a kápolnát csak a Mindszent utca keleti házsorában kereshetjük, kapuja ugyanis csak így nyílhatott közvetlenül az utcára. Helyének pontosabb meghatározását egyedül az 144l-es határjárás segíti. A két plébániát elválasztó határvonal a domonkos kolostor felől az Olasz utcába vezető, már megszüntetett kis közön át haladt nyugat felé. A köz Olasz utcai torkolatának északi oldalán az olasz Angelo háza állt (Hauy 170.), és a határ éppen az Angelo házával szemközti házhoz (Hauy 125. - Országház u. 6.) futott, amely a Paksi nemesek tulajdonában volt. A Paksiak házától a Mindenszentek kápolnához vezetett tovább a határ, majd annak kapuján át a Palóciak (?) házához, ahol a határjárás - feltehetően már a Mindszent utca nyugati oldalán - véget ért. (Az oklevélben rongáltan szereplő „dominorum de Pa..." név talán „do1512. ÍV. 14.: „medietatem domus Bude in platea Italica, in vicinitatibus scilicet a septemtrionali domus Osualdi Korosy et et (!) a meridionali plagis vici versus claustrum sancti Nicolai transmeantis, directe scilicet in opposito domus alias quondam Emerici Zabo habite, portionem videlicet suam..." (MOLDl 106083. Prot. Bud. 125-127.) 1358: „...in ecclesia Omnium sanctorum..." (MREVll. 174, 385. sz.); 1380-86: „...fundum curie ... in quo capella Omnium sanctorum esset constructa.

.." (MOL Dl 84194) 1426. IX. 6.: „...fundum sue curiam ... in vico platee Omnium sanctorum in qua est capella eorundem sanctorum..." (MOL Dl 11849, BTOE IB. 893. sz.) 1449/1462: „.. .in platea Omniumsanctorum (!) prope capellam Omniumsanctorum (!)..." (MOL Dl 13830)