Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
A források sajnos nem jelölik meg ennél pontosabban, hogy hol állhatott a Duna parton az a jellegzetes torony, amelyhez oly sok ház helyét viszonyították. Egyelőre csak azt a feltételezést fogalmazhatjuk meg, hogy a torony esetleg a váralja városfalát a Duna partján lezáró torony lehetett. Nincs ugyanis okunk feltételezni, hogy egy polgári építményt jelöltek volna így, nem ismerünk ugyanis hasonló példát a városból. A torony (török nevén: Kakas kapu torony) jól ismert törökkori és újkori ábrázolásokon, maradványait régészeti kutatás tárta fel a Külügyminisztérium Bem téri épületének pincéiben. 367 A régészeti feltárás azonban nem tudta meghatározni építési idejét. Islvánffy Miklós ugyan Arszlán budai pasának tulajdonította a váralja városfalának megerősítését, mégis elképzelhető, hogy a torony már korábban is ezen a helyen állt, hiszen nem viselte Arszlán nevét, ahogy az Budán a pasák által építtetett tornyoknál, bástyáknál szokásos volt. 368 4. FÜRDŐK Alhévizi fürdők (Király fürdő, közfürdő) 1505 : Ladislaus Ferdews de Felhewyz (MOL Dl 3 865 8) ; 151 Ok : Ladislaus Ferdews circa balneum regis ... Blasius Korcholyas m Alhewiz penes Kapoz Kelemen ferdewhaz (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1556: Huius generis sunt infra arcem regiam aliae, Regiae vocatae, vei propter vicinam regiam, vei quia regio opère ornatae et conclusae, vei quia in his reges lavare consueverunt. Aliae communes, quibus saxum ceu (!) nativa fornix impendet, quas Turcae post occupatam Budam latius excavata rupe ampliores reddiderunt, ceterisque praeferre dicuntur. (WERNHER 1974. 13.) A hévizeket a középkorban komolyan kiépítették és használták fürdők céljára, ám ezekből a törökök építkezései miatt ma már csak keveset ismerünk. Szerencsére Georg Wernher a Magyarország vizeiről írt traktátusában (1556) részletesen bemutatta az általa jól ismert budai fürdőket, így leírása alapján megismerhetjük a fürdők középkori helyét és állapotát. 369 Wernher Alhévíz forrásait mérsékelt hőmérsékletűeknek mondja. Két fürdőt különböztet meg, egyrészt a király fürdőjét, másrészt a közfürdőt. A KUrály-fürdőben maga a király szokott fürdeni, és ennek az épületét maguk a királyok díszíttették fel bőkezűségükkel Wernher szerint. Feltehetően erről a fürdőről olvashatunk Zsigmond lengyel herceg számadáskönyvében. A közfürdő fölé a Gellért-hegy sziklája magasodott, írja Wernher, és ennek a vizét a többinél többre tartották. A leírásból arra következtethetünk, hogy a közfürdő a mai Rudas-fürdő körüli hévízforrásoknál állhatott, hiszen ezt találjuk a sziklák tövében. A K^ály-furdőt ebben az esetben a másik forráscsoportnál, a mai Rácz-fürdő helyén lehet keresni. 370 A dézsmajegyzékben Alhévízen említett fürdőház a közfürdővel lehetett azonos. Feltehetően az ispotályok (Szt. Erzsébet, Szt. Gellért) ezen fürdő mellett álltak. Wernher Felhévízen is két fürdőt említ, egyrészt a királyét, másrészt az ispotályét. Ezek vize forró volt, de néhol hideg víz is feltört közvetlenül a forró mellett. Ezenkívül szabad ég alatt lévő, nyilván beépítetlen forrást is leírt, amelyet szerinte purgatóriumnak neveztek. A felhévízi királyi fürdő a dézsmajegyzékekben is szerepel, ahol Fürdős Lászlót írták össze. VÉGH 1998. 332. „Hanc civitatem (i.e. inferiorem) antiquitus absque moenibus fuisse satis constat, sed postquam Solymanus urbem cepisset ab Arslano purpurato, eius jussu, muro circumdatam, non magnopere munito. ... Mox ipse (i.e. archidux Matthias) perlustratis locis oportunibus, propugnaculum inferioris urbis, quos Danubio alluitur, ac attiguos ei muros, eodem die tribus ex aggeribus, quibus vicena quina tormenta inerant, verberari jussit." (ISTVÁNFFY 1724. 450.) Korábban ásatási jelentésemben Istvánffy adatára támaszkodva a rondellát törökkori építménynek határoztam meg. VÉGH 1998. 332. A szöveg facsimile kiadását használtam: WERNHER 1974. A Rudas-fürdő régészeti feltárását 2003 és 2005 között végezte előbb Kovács Eszter, majd Papp Adrienn. LÁSZAY-PAPP 2005. Megjegyzem, a Rácz-fürdő falából került elő egy Anjou címeres kőfaragvány.
