Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Ezért a fal keletkezésének kérdését még nem mondhatjuk tisztázottnak, további, elsősorban régészeti kutatásokra lenne szükség a válaszadáshoz.

360 A váralja városfalát jól ismerjük a törökkori és újkori látképekről és térképekről, és a mai városalaprajz is őrzi emlékét. A Duna parton, a mai Bem téren indult egy kör alakú bástyától (török nevén: Kakas kapu torony), a mai Bem utca, a Margit körút, majd a Vérmező utca követi egykori nyomvonalát, végül a Várfok utcánál a fal merőlegesen a Várhegy felé fordult el és a mai Esztergomi rondellához tartott. A Margit körúton kisebb szakaszának csonkja ma is látható. Ezen az egyszeres falon a hiteles ábrázolások és a törökkori leírások szerint három kapu nyílott. Török nevüket Evlia Cselebi és a Marsigli-hagyaték feliratos térképe őrizte meg. Eszerint a mai Fő utcánál emelkedett a Kakas kapu, a Széna téren az Új kapu, és a Várfok utcánál a Mészáros kapu.

361 Középkori forrásaink sajnos rendkívül szegényesek, mindössze négy alkalommal emlékeznek meg a váralja városfaláról. A legkorábbi 1390-es adatot már ismertettük. 1441-ben budai és felhévízi polgárok hatalmaskodtak a szigeti apácák felhévízi területén, leromboltak egy házat Buda város azon fala, illetve kapuja mellett, amelyen át a Duna közelében a Szt. Péter mártír plébániatemplomtól Felhévízre lehetett menni. (1442. V. 27.) Ez a kapu nyilvánvalóan a törökkori Kakas kapuval azonos, a városfalon kívül pedig a felhévízi vásártér terült el, amelyen a pünkösdi országos vásárokat is tartották. A vásár vámja az apácákat illette, ezért nem lehetett véletlen, hogy a városfal melletti házat rombolták le a polgárok, feltehetően innen intézték a vámszedést az apácák tisztjei.

362 Az 144l-es esztendő országos zavarai között talán így próbáltak megszabadulni az apácák vámszedési jogától. Az apácák felhévízi földje ugyanis a városfal mentén terült el a kaputól nyugati irányba. 1418-ban megemlítették egyik házukat, amely a város fala mellett állt. (1418. III. 21.) A Tótfalu falu utca végében lévő kapuról 1493-ban tettek említést (1493. X. 29.) Végül utolsó adatunk is a szigeti apácákkal kapcsolatos. 1497-ben az apácák panaszára a Pesten tartott országgyűlésen a király vizsgálatot rendelt el Esztergom és Pilis megyei nemesek között, akiktől megtudták, hogy a budai pünkösdi és kisasszonynapi vásárok idején régtől fogva az apácák szedték a vámot a város Tótfalu és Taschentalkapu nevű kapui mellett. Mintegy húsz éve azonban a felhévízi prépost a maga számára szedette be ezeknél a kapuknál a vámot. (1497. XII. 9.) Az oklevél szövege igen tanulságos. Egyrészt Tótfalu és Taschental a váralja egy-egy városrésze, tehát a kapuk elhelyezkedése nyílván a városrészekkel függött össze. Másrészt a felhévízi prépost sem akadályozhatta akárhol az apácák vámszedését. A felhévízi vásártérnél a város kapuja az apácák földjére nyílott, irt tehát nem állhatott a prépost módjában a vám elfoglalása. Innen nyugatra is az apácák földje terült el a fal mentén. Közvetlenül a prépost földjére nyílt viszont a törökkori forrásokból már megismert két további kapu, amelyeket eszerint azonosíthatunk a Tótfalu és Taschental kapukkal. Hogy melyiket melyikkel, azt a városrészek neveiből határozhatjuk meg, hiszen Tótfaluról ismert, hogy a Szombat kapu előtt, a hegyoldalon terült el, ezért a törökkori Mészáros kapuval lehet azonos. A törökkori Új kapu ellenben a Taschental völgyből érkező útvonal végén, a völgyre nyílott, ezért joggal feltételezhető ennek azonosítása a középkori Taschental kapuval. Óvatosságra int azonban a kapu török neve: Új kapu. Amennyiben ez csupán törökkori építmény lenne a Taschental kaput másutt kéne keresnünk. Kubinyi András a Taschental kaput (és egyben a plébánia határjárások által említett kaput) a mai Horvát utcához helyezte feltételezve, hogy itt állt egy középkori kapu, amelyet a török korban már nem használtak. Erre a feltevésre elsősorban az a megfigyelése vezette, hogy a legkorábbi térképeken a Horvát utca őse - más utcákkal ellentétben - egyenesen nekifut a várfalnak, a A váralja városfalának eddig csupán csekély részleteit figyelték meg régészek. Bertalan Vilmosné a Fő utcában láthatta rövid szakaszát csatornaépítés közben. (BERTALANNÉ 1959. 260—261.) Gyuricza Anna az Esztergomi bástya tövében tárta fel a fal alapozását. (Rég. Fűz. 1997) H. Gyürky Katalin a Bem József utcában végezhetett kisebb kutatást a fal mentén. (H. GYÜRKY 1973. 280.) , A- Khorosz-kapun (Kakas-kapu) kívül délre, az árokpart mentében fölfelé, a Jeni kapuig (Új-kapu), onnan a Minaret kapuig, onnan a Sziávus pasa tornyáig menve, teljes ezer lépésen az Alsó-város egyszeres falai vannak." (EVLIA 1904. 245.) KUBINYI 1964. 111-115, 122.