Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 1983)

Az újkor századai - R. VÁRKONYI ÁGNES: Lengyelország és az „európai hatalmi egyensúly" II. Rákóczi Ferenc politikájában

ország ereje jobban biztosíthatná az európai ha­talmi egyensúlyt, mint a Habsburg Birodalom. A követi utasításokra jellemzően alternatív ter­veket tartalmazó szöveg 4. pontja ismételten visszatér az európai erőviszonyok stabilizálásában a hármas szövetség jelentőségére. Ráday kérje Őfelségét, hogy „javasolja Anglia legfenségesebb királynőjének és a hatalmas Holland köztársa­ságnak, hogy a három állam tervezett unióját, ennek segítségével egész Európának a keresztény fejedelmek közötti örök békének jövendőbeli ál­landóságát és a modern háború megszüntetését közvetítő alapját [...] megteremtsék és a jelenlegi háborút e kikövezett úton helyesen vezessék el a legmegfelelőbb, igazságos békéhez." n A szöveg értelme nyilvánvaló: a három közép-európai ország szövetsége fontos feltétele az európai ha­talmi egyensúlynak, e térség békéje nélkül Európa békéje nem lehet teljes és teherbíró. Hasonló szellemben utasítja a fejedelem Rádayt a lengyel királynak előadandó javaslatról. Ebben természetesen nagy hangsúllyal emeli ki a két ország közös múltját, de számol a korszerű követelményekkel is. A most létrehozandó szö­vetségben a két ország között biztosítani kívánja a szabad kereskedelmet, a nemesek mindkét ország­ban hasonló jogokat élvezzenek, és ne fizessenek határvámokat. Az európai hatalmi egyensúlyt nem fenyegeti, sőt erősíti Magyarország önállósága, miként azt a svéd királynak is kifejtette. A császár szövetségesei - vagyis Anglia és Hollandia - nem fogják ellenezni a hármas szövetséget, mivel ezek nem a császár, hanem a maguk előnyét tartják szem előtt. Ha pedig ez a háború az általános európai békével lezárul, a svéd-lengyel-magyar csapatok együttes erővel Oroszország ellen fordulhatnak. Rendkívül jellemző Rákóczi törekvéseire követi utasításának záró része. Javasolja, hogy ezt a hármas szövetségre irányuló tervet ne csak a krakkói országgyűlésen terjesszék elő, hanem közöljék a tengeri hatalmakon kívül a francia királlyal is. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy Lengyelország ne szakadjon pártokra. Mivel Szaniszló királlyal szemben elég erős ellenzék áll, nem szeretné, ha Mikhal Radziejowski bíboros felelevenítené az ő jelöltségének tervét, így Ráday viszi magával Rákóczi 1705. május 8-án Egerben kelt, a prímásnak írt levelét. 33 Valószínűleg Rákóczi erre emlékezve közölte az Emlékiratból idézett sorokat. A következő években sem változott az alap­vető szándék, hogy a közép-európai országokkal, de mindenekelőtt Lengyelországgal szövetséget hozzon létre a Magyar Konföderáció kormány­zata. Alkalmazkodva a katonai erőviszonyok viharos változásához, Rákóczi úgy módosította szándékait, hogy eredeti elképzeléseit tudja ér­vényesíteni. Elsődleges indítéka, az ország ön­állóságának biztosítása szervesen összefüggött a közép-európai országok szövetségével, mivel ez biztosíthatott védelmet a nagyhatalmakkal szemben. S mivel szervesen illeszkedik az euró­pai hatalmi egyensúly követelményébe, nemcsak egyetlen lehetőség, hanem biztosíték is, hogy ezek az országok ne legyenek kiszolgáltatva a birodal­mak hódításainak. Ez a nagy téma azonban külön tanulmányt kíván. Indokolt azonban a kérdés: Rákóczi miért kötött 1707 őszén szövetséget Péter cárral, ha előzőleg Oroszország terjeszkedése ellenében vé­delmi szövetségnek vélte a lengyel-svéd-magyar konföderációt? A kor politikai struktúrájában a diplomáciai játéktér tágas, és jellemzőek a válto­zatos kombinációk. Rákóczi azért alkalmazkodott a megváltozott katonai erőviszonyokhoz, hogy eredeti érdekeit érvényesíthesse. 1707 elején az orosz diplomácia nyugati kap­csolatainak megerősítésére törekedett és szüksé­gesnek látta, hogy érdekeinek megfelelő királyt emeljen a lengyel trónra. Péter cár 1707 április 27-én egyrészt értesítette I. József császárt, hogy Savoyai Jenő hercegnek ajánlotta fel a koronát, 34 „placeat suae majestati regiae projectatam [ ...] trium regnorum unionem e re totius Europae futuram, quasi perpetuae pacis inter Christianos principes stabilitam, ac ad sopienda moderna bella mediatricem basim serinissimae Angliáé regináé ac praepotenti Hollandiáé reipublicae, ut modalitate suprascripta in effectum deducere conentur, proponere, ac modernum Europae bellum strata hac commode via in optatum pacis deducere effectum." In: Ráday-iratok i. m. I. 257-258. Fogalmazványa: Magyar Országos Levéltár, A Rákóczi-szabadságharc levéltára, I/l Caps B, fasc. 27. Kiadva: Ráday-iratok i. m. I. 250-251. Kisné Cseh Éva fordításában : Nemzet és emlékezet. A Rákóczi szabadságharc. Bp., 2004. 116-117. Közli: Márki Sándor: Nagy Péter czár és II. Rákóczi Ferencz szövetsége 1707-ben. Bp., 1913. 411.

Next

/
Oldalképek
Tartalom