Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - Sz. JÓNÁS ILONA: Lovagi játékok a középkori városokban

SZ. JÓNÁS ILONA Lovagi játékok a középkori városokban A 14. századi „Chronique parisienne anonyme'" az 1330-as év eseményei között színes beszámolót közöl a polgárok által szervezett ünnepségről. Párizs vezető polgárai, név szerint Jean Gencien, Jean Barbeite, a „néhai sire Estienne Barbeite fia", Adam Loncel, a kereskedők prévôt-ja, Jehan Billouart és Martin des Essarts „maítres des comptes", a város polgárainak képviseletében engedélyt kértek a királytól egy ünnepélyes vetélkedő megrendezésére. A király (VI. Fülöp, 1328-1350) tekintettel „a város és polgárainak kiválóságára és nemességére", hozzájárulását adta. A polgárok „a valahai Priamus király, aki alatt Tróját lerombolták és XXXV fia" megszemélyesítésére megválasztották René Le Flamenc párizsi polgárt Priamus királynak s harmincöt ifjút fiainak, köztük Jacques des Essarts Hektort jelenítette meg.

2 A megválasztott Priamus király ezután levelet küldött a királyság jeles városaiba (bonnes villes), amelyben „a párizsi hölgyek iránti tisztelet és szeretet jegyében" meghívta őket „saját asszonyaik szeretetéért és az egykori trójai nők iránti megbecsülésük, továbbá Paliasz Athéné tiszteletére" rendezendő nemes viadalon való részvételre, ahol Artúr, Britannia királyának Kerekasztala ünnepségéhez hasonlóan vetélkedhetnek lándzsatörésben, a Miasszonyunk ünnepét követő három napon át. Párizs mellett, a Saint-Martin des Champs és a Temple közti mező volt a viadal színhelye, ahol gazdagon díszített lelátókon helyezkedtek el a párizsi polgárok és hölgyek. A szép lovagi öltözetben megjelent Priamus király és fiai lándzsát törtek az Amiens-ből, Saint-Quentin-ből, Vermandois-ból, Reimsből, Compiégne-ből, Verdeloy-ból, Meauxból, Mante-ból, Corbeuil-ből, Ponthoise-ból, Rouenből és Saint-Pourcainből érkezett polgárokkal, továbbá egy valenciennes-i és egy ypres-i polgár két fiával. Végül a párizsiak nemes küzdelemben elnyert győzelmét trombiták és különböző zeneszerszámok kíséretében több udvari méltóság jelenlétében vidáman megünnepelték. A zárókép pedig mintegy megjelenítette az előkelő nemesi vadászatokat ábrázoló miniatúrák kedvelt témáját: a néhai párizsi posztókereskedő, Jehan de Chevreux ifjú leánya érkezett a helyszínre fehér lovon, hímzett selyemövén függő értékes erszénnyel, kezén egy sólyommadarat tartva, amelyeket jutalomként átnyújtott a győzteseknek. Hasonló eseményről számol be az 1360-1372 között íródott Magdeburgi Krónika,

3 visszautalva a városban 1282-ben lezajlott játékos vetélkedőre. A nevezetes Hanza-város vezető polgárai (kunstabelen) pünkösd ünnepén lovagi játékot rendeztek. A nagy műveltségű Bruno von Schönbeck kunstabel patríciustársai kérésére udvarias levelet küldött Goslar, Braunschweig, Quedlinburg, Halberstadt és más városok kereskedőihez, amelyben meghívta őket a magdeburgi ünnepélyes, vidám vetélkedőre. A vendégek páncélosán, címereikkel, díszes öltözetben - mindegyik város a saját színeiben és azonos színű takarókkal ékesített lovakon - érkeztek, s már a városba lépés előtt két magdeburgi kunstabellel lándzsatörésben mérték össze erejüket. A viadal színhelye Marsch szigete volt, ahol több sátrat, díszes pavilont állítottak föl a résztvevők számára. Az erre a célra kijelölt fára felfüggesztették a vendégek és vendéglátók, a vetélkedő szereplőinek pajzsait. Ez volt a „graal". Másnap mise és étkezés után kivonultak a graalhoz. Mindenki megüthetett egy pajzsot, s akié a pajzs volt, kiállt a viadalra. Ily módon valamennyi jelentkező sorra került. Végül egy „öreg" goslari 1 Mémoire de la Société de l'Histoire de Paris et de l'Ile de France. Ed. A Héliot. XI. 1884. 138-140. 2 A szerző még felsorol tizenhárom nevet. 3 Die Chroniken der deutschen Städte. 7. Magdeburg I. Ed. C. Hegel, 1869. 168-169.