Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - BUZINKAY GÉZA: Walesi herceg Budapesten
szerint külföldön terjedtek ugyan hírek Edward „divatos frivol" életviteléről, a rangján aluli társaság kedveléséről, de ezek rosszindulatú, túlzó pletykák voltak. 12 Inkább abból eredhettek, hogy a walesi herceg mint jelenség - valamint a társasági programokon és táncestélyeken látható hallatlan „munkabírása" - felkeltette a kortársak érdeklődését. yr A walesi herczeg tiszteletére rendezett estélyek és mulatságok egymást érik - írta az Országos Kiállítás idején a kormánypárt lapja -, és a herczeg mindeniken nem csak részt vesz, de egyike a legkitartóbbaknak, ámbár naponta nem alszik többet 6-7 óránál." 13 Az 1878-ban távoli vidéken született és csak 1896-ban Budapestre költözött Krúdynak Edward herceg látogatásairól közvetlen élménye nem lehetett, egykorú híre is aligha. Regényeiben és kisebb írásaiban a fővárosban keringő pletykák képét örökíthette meg a walesi hercegről, 14 és maga is teremtett néhány legendát, feltehetőleg a nagyzoló történeteket sürün mesélő Pilisi Róza segítségével. 15 Sőt felvázolt egy másik kapcsolatot is Primadonna című regényében, amely szerint a kor operett-csillagával, Pálmai Ilkával is közeli kapcsolatot ápolt volna Edward évekkel később Londonban - amit még a primadonna memoárjai sem támasztanak alá. A jeles irodalmi megörökítés, a kialakult mondakörök ellenére - vagy talán éppen azért - nehéz megtalálni Edward herceg magyarországi látogatásainak pontos idejét és helyszíneit. Nyilván ezek a bizonytalanságok is hozzájárultak a legendák kivirágzásához és továbbéléséhez. 16 Az 1860-as években kezdődött a walesi herceg személyes kapcsolata a magyarokkal. 1867-ben a Edward, amint cigányzenére mulat. A karikatúra eredeti aláírása: Edvárd herczeg muzsikáltatja magát a walesi bárdokkal. Jankó János rajza (Borsszem Jankó, 1888). londoni Cosmopolitan Clubban megismerkedett a magyar Kelet-kutatóval, Vámbéry Árminnal, akivel ettől kezdve közeli kapcsolatban maradt. 17 Később találkozott az akkor az orosz udvarban működő Zichy Mihály festőművésszel, és meghívta balmorali kastélyába. Zichy kétszer is járt ott (1871, 1874), képeket festett a kastély számára, és közben hazatérve, újságcikkekben számolt be élményeiről, közös vadászataikról. A cikkeket Olga lánya fordította le a herceg számára, amiért ez első budapesti látogatása alkalmával hálából „értékes melltüt" hozott neki ajándékba. 18 12 „From early years of his married life reports spread abroad that he was a centre of fashionable frivolity, favouring company of low rank, and involving himself in heavy debt. There was gross exaggeration in the rumours." Lee, S.:Edward VII. i. m. 567. 13 Nemzet, IV.évf. 277. sz., 1885. október 9. reggeli kiadás 2. 14 Az idézetteken kívül még vö. Krúdy Gyula: Régi pesti történetek. Az igazi szívhódító, aki utoljára Pesten járt. Pesti Napló, 1933. január 15. 35. 15 Vö. Pilisy Róza levelét Krúdy Gyulához. In: Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád. Bp., 1975. 10-11. 16 A történeti kronológiák nem emlékeznek meg róluk, a Révai nagy lexikona 1911-ben megjelent kötete szerint csupán három alkalommal járt Budapesten (ebből két évszám téves) (III. köt. 160.), és ld. még Siklóssy László többrészes tanulmányát Edward magyarországi látogatásairól (King Edward VII. and Hungary. The Hungarian Quarterly, 1938. Vol. IV. No. 2. 255-267., No. 4. 730-743.; 1939. Vol. V. No. 1. 61-77., No. 3. 517-525.), amely az egykorú magyar sajtótudósítások mellett főként Sidney Lee kétkötetes biográfiája (King Edward VII. 2 vols. London, 1925-1927.) alapján készült - ez is a megtörténtnél eggyel kevesebb, négy látogatásáról tud. 17 Lee, S.:Edward VII. i. m. 563. 18 Vasárnapi Újság, XX. évf. 19. sz. 1873. május 11. 230.
