Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - IRÁSNÉ MELIS KATALIN: A 13. századi kisvárak régészeti kutatása Budapest területén
Az 1250-es oklevélben említett Duna menti várak még nem kaptak helyet sem a várépítészeti, sem a Duna menti településtörténeti kutatásokban. Annak ellenére, hogy számos történeti és régészeti adat mutatja a Buda körüli védelmi vonal kiépítését, a budapesti várostörténeti kutatások során még senki sem foglalkozott a kisvárak beazonosításával és a közöttük lévő összefüggések feltárásával. Elég csak végignézni a Duna-part régészeti lelőhely-térképét, a Nagytétényi Kastélymúzeumtól a békásmegyeri pusztatemplomig sorban felismerhetők a 13. századi, katonai célokra is megfelelő épületek (1. kép). Kétségtelen, hogy a fővárosi Duna-szakasz mentén a budai Várhegyen alapított új város, Buda felépítése volt a katonai védelmi vonal legjelentősebb részlete. Itt zajlottak a legnagyobb építkezések, hiszen nemcsak a királyi udvarnak, hanem Óbuda és Pest egyházi intézményeinek és a két város több ezer lakójának kellett veszély esetén védelmet biztosítani. A mai Budapest területére eső Duna menti katonai védővonal kiépítésének a Duna-parton megtalált tornyok a legfőbb bizonyítékai. Elsőként az albertfalvai Duna-parti kisvár került elő, amelyet a részleges feltárást végző Gerevich László nemzetségi várnak határozott meg. A rendelkezésre álló, ásatás közben készült fényképek megerősítik azt a feltételezést, hogy a majdnem 2 méter vastag falú, négyszögletes torony korábban épült, mint a hozzá csatlakozó többi fal. Ez nem zárja ki azt, hogy az egész épület a 13. század második felében nyerte el publikációkból ismert formáját. 8 Gerevich László kezdte meg a dél-budai határ másik tornyának, a csőti toronynak a régészeti kutatását is. 1941-1942-ben feltárta a torony maradványaira épített későbbi templom romját, a templom körüli temetőt, valamint a késő középkori falu hét lakóházát. 9 Sajnálatos módon nem vették észre a templomdombot övező széles és mély - belső oldalán kőkerítéses - nagy árkot, amelynek egy kisebb részletét Gerő Győző 1953£) lri« Kri.nina, 2003 •Szentdienej 1. kép. 13. századi erődítések a budapesti Duna-parton. Készítette: írás Krisztina. ban már felismerte. Méri István 1957-ben a templomdomb déli és nyugati oldalán feltárta a nagy körárok két harmadát, amelyről kiderült, hogy a 13-14. század fordulóján temették be. 10 A történeti adatokból ismert, hogy Csőt falut az 1264ben alapított csőti premontrei kolostor kapta meg Gerevich László: Budapest művészete az Árpádkorban. In: Budapest Története II. Bp., 1973. 398., 242. kép.; Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása. In:Budapest Régiségei XXXV.(2002) 633-663. Gerevich László: A Középkori Múzeum kutatásai az 1941-1942-es években. Budapest Régiségei XIII. (1943) 439-444.; Gerevich László: A csúti középkori sírmező. ImBudapest Régiségei XIII. (1943) 103-166. Gerő Győző: Ásatási napló. A Budafok és Nagytétény határában lévő középkori Csút falu területén folytatott leletmentő ásatásról. 1953. Budapesti Történeti Múzeum Adattár. Kézirat.; Méri István: Jelentés a csúti mentőásatásról (BudafokHáros). Csút középkori falu ásatása (Budafok-Háros). Ásatási napló. Budapesti Történeti Múzeum Adattár. Kézirat.
