Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Modernitás: A 20. századi Magyarországról - KARDOS JÓZSEF: A magyar egyetemek szervezetének és működésének reformja az 1960-as évek végén
egyetemek általános szervezeti és működési szabályzatának tervezetét. 3 A kialakított fő rendező elvek közül a következőket szükséges kiemelni: az egyetemek irányítása, belső élete és szervezeti felépítése jobban tükrözze az elmúlt évek társadalmi fejlődését, tegye lehetővé a demokratizmus további erősítését. Rugalmasabb szervezeti keretek kidolgozására van szükség. A tananyag és az oktatási módszerek kialakításában növekedjék az egyetemek vezetőinek, oktatóinak felelőssége és önállósága. Meg kell szüntetni a tanterveknek, a tantárgyi programoknak az eddigi szokásos központosított jóváhagyási rendszerét, és helyette a jövőben tantervi irányelvekkel szükséges az említett dokumentumok kereteit meghatározni. Erősítésre szorul az egyetem és a társadalom kapcsolata. A közélet, az ipar, a tudományos élet kiváló képviselőinek helyet kell biztosítani az egyetemek testületi vezetésében. Fejleszteni kell az ifjúság szervezett részvételét az egyetem belső életével összefüggő kérdések eldöntésében. Ezzel együtt emelendő a testületi vezetés hatásköre és színvonala, és meghatározandó az egyszemélyi vezetés feladata. A Művelődésügyi Minisztériumban a következő hónapokban ezekből az alapelvekből a meghatározott céloknak megfelelő jogszabálytervezeteket készítettek. Elsősorban a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban tvr.) egyetemekre vonatkozó egyes rendelkezéseit kellett módosítani. Változtatásra szorultak az 1962. évi tvr. azon hatásköri rendelkezései, amelyek a rektorhelyettesek, s a dékánhelyettesek megbízására vonatkoztak, mivel a rektorhelyetteseknek és egyes oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása a felügyeletet gyakorló miniszter hatásköréből az egyetemi tanács, a dékánhelyettesek megbízása pedig a kari tanács hatáskörébe került. Módosultak az egyetemek intézményi tanácsainak és kari tanácsainak jellegét és funkcióit megszabó rendelkezések is, mivel az addig kizárólag javaslattevő és véleményező tanácsok döntési hatáskört is kaptak. A nem oktatói munkakörökre vonatkozó rendelkezésekben az egyetemi főtitkári funkció is megjelent. A kormányszintű intézkedéseket tartalmazó jogszabály esetében nem a valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozó 35/1962. (IX. 16.) Korm. sz. rendelet módosításával, illetve kiegészítésével kívántak élni, hanem - tekintettel az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák jelentőségére és a főiskoláktól, felsőfokú technikumoktól eltérő vonásaik és sajátos önállóságuk kiépítésére - új kormányrendelet kiadását határozták el, amely megszabja az egyetemek feladatait, s az egyetemek felső irányításában a művelődési miniszter hatáskörét, valamint a felügyeletet gyakorló miniszterek jogkörét. Meghatározza továbbá az egyetemek vezetési módját és a testületi szervek összetételének, valamint hatáskörük kialakításának irányelveit, a szervezeti egységek létesítésének, illetve megszüntetésének rendjét, az oktatók és a hallgatók általános feladatait, jogait, kötelességeit, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szerepét az egyetem vezetésében, valamint a hallgatók és a hallgatói közösségek irányában kifejtett tevékenységét. Szabályozza az oktatás alapvető fontosságú tartalmi kérdéseinek kialakításában az egyetem jogkörét (tantervek, tantárgyi programok) és az egyetemi továbbképzés fő feladatait. A 35/ 1962. (IX. 10.) Korm. sz. rendelet kimondta, hogy az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák tanterveit a felügyeletet gyakorló miniszter hagyja jóvá. Az új elképzelések szerint a felügyelő miniszter tantervi irányelvekkel határozza meg a képzés célját, követelményeit és kereteit. Ennek alapján kell elkészíteni a tanterveket, amelyeket az egyetemi tanácsok hagynak jóvá. A kormányrendelet tervezetében szerepeltek még az egyetemi doktori cím jellegére, megszerzésének fő feltételeire, valamint a tudományosfokozat-rendszerbe illesztésére vonatkozó rendelkezések. A törvényerejű rendelet és a kormányrendelet végrehajtása, az alapelvek kifejtése, és a felsőszintű jogszabályokban nem szereplő, de miniszteri szabályozást igénylő kérdések rendezése érdekében művelődési miniszteri rendelet kiadása is szükségesnek mutatkozott. Ezzel 3 Az egyetemek általános szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előterjesztés miniszterhelyettesi értekezletre. MM Irattár. Miniszterhelyettesi értekezlet, 1968. május 6.
