Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról

A Zsidó Világszervezet, a Háborús Menekültügyi Bizottság (WRB) svédországi megbízottja és a stockholmi zsidó közösség együttműködése révén alakult ki annak a humanitárius mentőakciónak a terve, amelynek megvalósítására Wallenberg 1944. július 9-én Budapestre érkezett. A követség titkáraként a „B" humanitárius osztály vezetésére kapott megbízást, amely ekkortól kezdve folyamatosan bővült, s néhány fős személyzete több százas nagyságrendű együttműködési hálózat formáját öltötte. Az első hónapokban - a Svédországban összeállított névsorok alapján - néhány száz újabb, ún. ideiglenes útlevél kiadására került sor. Wohl Hugó, az Orion gyár (hivatalosan még Magyar Wolfram-lámpagyár) igazgatója és Forgács Vilmos, a gyár igazgatóhelyettese svédországi üzleti kapcsolataik révén már júniusban megkapták az ideiglenes útleveleket, amelyeket a KEOKH is elismert. Forgács így menekült meg a deportálástól, s ettől az időtől kezdve mindketten a svéd követség humanitárius osztályának munkatársai lettek. Wallenberg megérkezése után - kérésére együtt dolgozták ki egy nagyvonalú mentőakció terveit. Az új követségi titkár rövid idő alatt széles körű kapcsolatrendszert épített ki,

40 amely a semleges országok diplomatáitól s a segélyszervezetektől kezdve a Zsidó Tanácson, egyházi vezetőkön, (a már említett) Éliás Józsefen s a kormány befolyásos tisztségviselőin át Ferenczy László csendőrtisztig, a deportálások egyik szervezőjéig, sőt (feltehetően) Eichmannig terjedt.

41 Ennek volt köszönhető, hogy mindenről időben értesült, és képes volt azonnal reagálni az eseményekre. Az akcióhoz az anyagi hátteret a kiküldetést kezdeményező szervek biztosították. Wallenberg jelentéseiben folyamatosan beszámol a magyarországi zsidók helyzetéről - az első időszakban főként a deportálásokról szóló hírekről -, majd július végén az egyre tágabb körre terjedő segélytevékenység megszervezéséről. Már ekkorra húsztagú, önkéntesekből álló személyzet állt a rendelkezésére,

42 akik között ott voltak a már említettek, valamint Forgács Béla (Wohl Hugó veje), Hegedűs Pál fiatal jogász és Balogh Andor üzletember, aki futárszolgálati feladatokat is ellátott, miután - mentesített lévén - autóval is rendelkezett. Az augusztus 6-ig közel 40 főre gyarapodott személyzet számára kibérelték az I. ker. Minerva u. l/a. számú házat, s addigra már négyezer (mentesítést célzó) kérvény érkezett az osztályra.

43 A lehetőség híre futótűzként terjedt el a budapesti zsidók körében. Időközben a Sztójay-kormány ismét tervbe vette a budapesti zsidóság deportálását. Jaross belügyminiszter a Minisztertanács augusztus 2-i ülésén terjeszti elő javaslatát a negyedmillióra becsült budapesti zsidóság németországi deportálására. Azzal érvel, hogy a németek is csak akkor engedik meg a mentesített zsidók Svájcba, illetve Svédországba szállítását, ha folytatódnék - immáron Budapestről - a zsidóság deportálása. Sztójay is úgy véli, hogy egy-két hét múlva megkezdhetik a deportálást. „Nézete szerint Budapesten ily nagyszámú zsidóság nem maradhat."

44 Horthy kormányzó ekkor már nem tűrte tovább, hogy a kormány negligálja a döntését, s augusztus 7-én leváltotta a belügyminisztert. Helyére Bonczos Miklóst nevezte ki. Augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból, ami a kormányzót azonnali cselekvésre késztette. Katonai kormányt hozott létre Lakatos Géza tábornok vezetésével, s több németbarát politikus menesztésére is sor került. Leváltotta Endre Lászlót és Baky Lászlót, s megkezdte az óvatos kapcsolatfelvételt a szovjet hatóságokkal a háborúból való kilépés érdekében. Kapcsolatairól tanúskodik 1944-es zsebnaptára, valamint regiszteres budapesti cím- és telefonjegyzéke, amelyet a szovjet hatóságok 1989 októberében Moszkvában adtak át testvéreinek, Nina Lagergrennek és Guy von Dardelnek. Ld. Ember Mária: Wallenberg Budapesten. Bp., 2000. 5. Ld. Ember M.: Wallenberg i. m. 37-52. Raoul Wallenberg követségi titkár jelentése a Svéd Külügyminisztériumnak 1944. VII. 29. In: Emberirtás - embermentés i. m. 114. Raoul Wallenberg ... jelentése a Svéd Külügyminisztériumnak 1944. VIII. 6. In: Emberirtás - embermentés i. m. 124. MOL K 27 Min. tan. jkv. 262. doboz 1944. VIII. 2. 1-2. f.