Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - KRÁSZ LILLA: Orvosértelmiség Magyarországon a 18. század második felében

beérkezése között, sokszor csak félkész, hiányos táblázatot továbbított a főszolgabíróhoz. Ez abból is következett, hogy egy-egy „adatgyűjtőnek", orvosnak, sebésznek vagy bábának számtalan egyéb teendője mellett sokszor 50-60 km-es körzetet is be kellett járnia, hogy megszerezze a szükséges információkat. A szándék nemes volt, csak éppen pl. a sűrűn lakott vármegyékben a feladat végrehajtása volt majdhogynem reménytelen. A helyzetet tovább nehezítette a nyelvrendelet kibocsátása. Különösen a színmagyar vármegyékben ütközött nagy ellenállásba: itt vagy nem tudtak németül, vagy patriotizmusból szabotálták a német nyelv használatát. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy egyes vármegyék (pl. Szabolcs, Borsod, Nógrád, Somogy) évekig egyetlen minősítési ívet sem küldtek. Több vármegye úgy próbált könnyíteni a helyzetén, hogy az első évben, 1785-ben elkészített egy többé-kevésbé reális táblázatot, a későbbiekben pedig csupán ennek az adatait variálgatta. A kimutatások elkészítését és a végrehajtást segítendő II. József nyomtatott királyi körrendelet formájában hivatali utasítást (Amtsunterricht) adott ki, amelyben elsőként szabályozta, hogy az egyes egészségügyi személyeknek: orvosoknak, sebészeknek, bábáknak miképpen kell ellátniuk feladataikat. A táblázatok további útja a főszolgabírótól vagy az alispántól a kerületi főispánhoz vezetett, aki ezeket többnyire változatlan formában küldte meg a Helytartótanács Egészségügyi Ügyosztályának. A Departamentum Sanitatis feladata volt a tanulságok levonása, a javaslattétel. Agyakorlatban azonban csak tömörítették a jelentésekhez fűzött narratív értékelés megállapításait. Gyakran még az előző ciklus adatait sem vetették össze az új táblázatokéival. Nem értékelték a tisztifőorvosok, sebészek, bábák munkáját, erre utalnak a vármegyék Helytartótanácshoz küldött panaszos levelei. Sem pozitív, sem negatív visszajelzést nem kaptak. De nem is igazán volt erre eszköz a Helytartótanács kezében, legfeljebb problémás esetekben továbbküldték az anyagot a pesti egyetem orvosi fakultásához további véleményezésre. A vármegyei orvosok évi jelentései a társadalmi élet minden olyan területére kiterjedtek, amelyek az egészségügyi viszonyokra hatással lehettek. Egy szakszerűen elkészített jelentés - optimális esetben - a következő területek többékevésbé részletes kidolgozását tartalmazta: 1. A vármegye általános egészségügyi viszonyai: a megye területén előforduló betegségek leírása és gyógyítása (Krankenbericht). Légköri és időjárási viszonyok havi bontásban (hőmérséklet, légnyomás, levegő nedvességtartalma, széljárás, vízállás). Ez utóbbiról azért kellett éppen az orvosnak beszámolnia, mert a légköri viszonyok és a járványos betegségek között összefüggést sejtettek. 2. Gyógyszertárak vizsgálata (Apotheken-Visitation): minden vármegyei, szabad királyi városi orvosnak évente egyszer, lehetőleg júliustól októberig meg kellett vizsgálnia a vármegye területén működő gyógyszertárakat. A szempontok a következők voltak: van-e a gyógyszerésznek egyetemi oklevele, megfelelő és kellő tisztaságú épületben van-e a gyógyszertár, a gyógyszereket az előírásoknak megfelelően készítik, tartják és a megszabott áron adják-e. A szemlék során meg kellett vizsgálni továbbá a mérgeket áruló fűszerkereskedéseket is, hogy a kereskedők meg tudják-e különböztetni a különféle mérgeket, és elkülönítik-e azokat az élelmiszerektől. 3. Járványos betegségek regisztrálása 4. Marhavész 5. Veszett állatok marása miatt keletkezett betegségek számbavétele 6. Gyógyvizek állapotának leírása 7. Természeti tünemények regisztrálása (lidércek, csillaghullás, földrengés) 8. Halottszemlék és a halottak eltemetésével kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése 9. Sebészek, szülészek, állatorvosok műszereinek állapota 10. A vármegye egészségügyi személyzetével kapcsolatos problémák, hiányok számbavétele.

9 9 Az 1786 és 1790 közötti időszak narratív egészségügyi jelentései a Helytartótanács Egészségügyi Ügyosztályának következő fondjaiban találhatóak: MOL C 66 Nr. 56. pos. 1-392/1785-86., Nr. 1. pos. 1-759/1787., Nr. 1-10/1788. (1788-tól az országban mindenütt a kerületi főispán-komisszáriusok továbbították a jelentéseket a Helytartótanács felé,