Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - R. VÁRKONYI ÁGNES: Lengyelország és az „európai hatalmi egyensúly" II. Rákóczi Ferenc politikájában

gárda nem tudta. így csupán egy hosszabb, a kutatás programját érintő összefoglalást illeszthettem a szövegbe: „A követi utasítás, melyet Rákóczi a követség vezetőjének, Ráday Pálnak ad, híven tükrözi a fejedelem diplomáciai terveit [...] A követség másik feladata a lengyel-magyar szövetség létrehozása. Ezekkel a tervezett szövetségkötésekkel Rákóczi a szabadságharc ügyét európai üggyé akarta emelni. "

6 A Ráday-kötet mintaszerű jegyzetapparátusában Benda Kálmán újabb adatokat hozott fel az Emlékiratok tévedésére vonatkozóan, rekonstruálta a követség pontos útjának kronológiáját is, s bár külön tanulmányt szentelt Ráday első diplomáciai útjának, a lengyel korona 1704. évi felajánlását nem tárgyalta behatóbban. Megállapította, hogy az Emlékiratait író, bujdosó Rákóczi bizonyára már rosszul emlékezett, s az irodalom tévedéseit összefoglalva a lengyel kérdést ő is a további kutatásokra utalta. Nem csoda, hiszen Rákóczi diplomáciájának egész Európát átfogó rendszerét úgyszólván a kezdetektől a tévedések, elhallgatások, hibásan értelmezett vagy hamisított források tömkelege alól kiszabadítva kellett feltárnia, s ezzel évszázados mulasztást pótolt.

7 Rákóczi diplomáciájában a francia kapcsolatok elsődlegessége és annak Európa középső és keleti térségeit behálózó jellege ugyancsak hozzájárult, hogy a Rákóczi lengyel királyságáról 1704-ben első ízben felmerült terv tisztázása a halasztható részletkérdések közé került. Mégpedig oly módon, hogy bár mellékesnek tűnt, csakis egyetemes összefüggésében értelmezhető, ha tudomásul vesszük, hogy a korabeli hatalmi kapcsolatrendszerek egész Európát átfogták, és a Habsburg-diplomácia már kipróbált hagyományok alapján különlegesen jól szervezetten működött.

8 Sőt a korabeli politikai normák szerint minden diplomácia hivatalosan és titkosan, nyílt kártyákkal és megtévesztő manipulációkkal, több irányban mozgott. Közben az is nyilvánvaló lett, hogy a régi kuruc-labanc felfogás jegyében dolgozó historikusok nagyot tévedtek, amikor a Rákóczi-szabadságharcot a Habsburg-magyar keretek közé zárták. Ezzel a még ma is makacsul élő felfogással szemben dokumentumok garmadája bizonyítja, hogy Rákóczi tágas európai horizontokon tájékozódott. Ebben a felfogásban a Rákócziszabadságharc tárgyszerű története egész sereg, addig kevéssé érintett részlet tisztázását kívánta.

9 A kérdés fontosságáról a magyar történettudomány számára még kiaknázatlan lengyelországi források alapján Hopp Lajos és Jacek Staszewski addig ismeretlen dokumentumokat és újabb szempontokat közlő tanulmányai tájékoztattak.

10 Ujabban pedig a 17-18. század az egyetemes történetírás fókuszába került; az általános krízisről, a centrum és periféria elméletről, a nyugati és az ún. keleti régió végletes szétszakadásáról folyó vitákat mellőzve csupán annyit említhetünk, hogy abban valamennyi felfogás híve megegyezett, hogy ez az időszak döntő jelentőségű volt úgyszólván valamennyi európai ország jövője szempontjából." Annak idején Markó Árpád hívta fel a figyelmem, hogy a szabadságharc a spanyol örökösödési 6 Köpeczi Béla - R. Várkonyi Agnes: II. Rákóczi Ferenc. Bp., 1955. 138-139. 7 Ráday lengyel, svéd és porosz követségének iratai 1704. január-augusztus. In: Ráday-iratok I. 114-167.; Benda Kálmán: Le projet d'alliance hungaro-svèdo-prussienne de 1704. Études Historiques. Bp., 1960. I. 669-694.; Benda Kálmán: A Rákóczi-szabadságharc és az európai hatalmak. Történelmi Szemle, 1978. 3-4. sz. 513-519.; Európa és a Rákócziszabadságharc. Szerk. Benda Kálmán. Bp. 1980. 25-34. K Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Bp., 1966.; Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc külpolitikája. Bp., 2002. 56-57.; Hiller István: Politikai információk és diplomáciai döntések - A királyi Magyarország külkapcsolatai a 17. század derekán. Bölcsészdoktori disszertáció. 1999.; Hiller István: A Titkos Levelezők intézménye. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Szerk. Tusor Péter, szerkesztőtársak Rihmer Zoltán és Thoroczkay Gábor. Bp., 1998. 204-217. 9 Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc 1676-1735. Bp„ 1976. 142. 10 Staszewski, Jacek: Lengyel-magyar politikai kapcsolatok a szabadságharc idején. In: Európa és a Rákóczi szabadságharc i.m. 57-61.; és nagy levéltári anyaggal: Staszewski, Jacek: A magyarországi függetlenségi harc és Lengyelország. In: Rákóczitanulmányok. Szerk: Köpeczi Béla-Hopp Lajos-R. Várkonyi Ágnes.(A továbbiakban: Rákóczi-tanulmányok.)Bp., 1980. 229-245. 11 Werner, Reese: Das Ringen um Frieden und Sicherheit in der Entschneidungjahren der spanischen Erbfolgerkrieges 1708-1709. München, 1933.; Rabb, Theodore, K.: The struggle for stability in Early Modem Europe. Oxford, 1975.; De Vries, Jan: The Economy of Europe in an Age of Crisis, 1600-1750. Cambridge, 1976.; Frey, Linda u. Marsha: Friedrich I. Preußens erster König. Graz, 1984.; Auer, Leopold: Konfliktverhütung und Sicherheit. Versuche zwischenstaatlicher