Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)

ségen is túlmutató felsőoktatási és egyetemjárási kapcsolatokat majd egy teljes, Európa valamennyi jelentősebb egyetemére kiterjedő peregrinációs adattár összeállítása után tudjuk bemutatni. A lengyel-balti-skandináv térség felsőoktatási hálózatának kialakulása és fejlődése A történelmi Magyarország határaitól északra eső térségben az első egyetem - a közép-európai nagy egyetemalapítási hullám keretében - 1364-ben jött létre Krakkóban. Nagy Kázmér lengyel király alapítását V. Orbán pápa erősítette meg, de mint e korszakban oly sok helyen, itt is csak három fakultás felállítását engedélyezte. A teológiai kar ekkor még nem alakulhatott meg. IX. Bonifác pápa 1397-ben adott engedélyt a hittudományi kar alapítására. Jagelló Ulászló 1400-ban lényegében újjáalapította az egyetemet, megteremtve ezzel a magyarországi egyházi és világi értelmiség egyik legfontosabb képző intézményét a 15. században. Mohács előtt a krakkói egyetem hallgatóinak egy ötöde magyarországi volt, de voltak olyan időszakok is, amikor ennél is jóval nagyobb arányban tanultak magyar diákok a híres lengyel városban.

4 A 16. század közepén a reformáció hatására csökkent az érdeklődés Krakkó egyeteme iránt, de regionális jelentőségét vizsgált korszakunkban is megtartotta, bár döntően már csak katolikus diákok látogatták. A 15. században a Balti-tenger körüli államokban, illetve tartományokban négy új egyetem jött létre. 1419-ben V. Márton pápa engedélyével megalakult az észak-német térség első univerzitása Rostockban, először itt is teológiai kar nélkül, úgy, hogy az első professzorok Lipcséből és Erfurtból érkeztek a Hanza-városba. 1431-ben a teológia oktatását is engedélyezték, de a század közepén az egyetem többször is helyet változtatott,

5 majd a reformáció után, 1531-ben az intézmény a lutheránus irányzathoz csatlakozott. Másodikként Rostockhoz igen közel, Greifswald városában alakult egyetem 1456-ban. Az alapítást III. Frigyes császár és III. Callixtus pápa is megerősítette.

6 A reformáció kezdetekor az egyetem átmenetileg megszűnt (1527), de nyolc évvel később mint Paedagogium újjáalakult, majd 1539-ben I. Fülöp pomerániai herceg tartományi protestáns egyetemmé szervezte át. A skandináv államok közül az első egyetemet 1477-ben Svédországban az uppsalai érsek alapította IV. Sixtus pápa engedélyével. A svéd reformáció kezdetétől, 1515-től az egyetem egészen 1593-ig nem működött, majd lutheránus királyi egyetemként alakult meg újra.

7 A svédek után szinte azonnal, 1479-ben nyílt meg a Dán Királyság első egyeteme, amelynek létesítéséhez IV. Sixtus már 1475-ben megadta az engedélyt, de a megvalósítás négy évig húzódott. Az I. Keresztély által létrehozott univerzitás szintén válságba került a reformáció után, de itt az intézmény csak rövid ideig szünetelt, és már 1539-ben wittenbergi mintára újjászerveződött.

8 A térség első protestáns egyeteme az 1525től lutheránus hitre tért Porosz Hercegségben jött létre 1544-ben Königsbergben. Ez az intézmény is Melanchton wittenbergi modelljét követte, és 1561-ben elnyerte az egyébként katolikus lengyel király támogatását. Königsberg a balti térség legjelentősebb protestáns egyetemévé vált, ahová - főleg a 17. században - Kelet-Közép Európa távoli vidékeiről is érkeztek hallgatók.

9 A század utolsó harmadában a katolikus ellenreformáció is megérkezett Lengyelországba és a Baltikum térségébe, elsősorban a jezsuita rend kollégiumai formájában. Az 1560-as évektől kezdve Krakkóban, Poznanban, Lublinban, Jaroslawban, 4 Elsősorban: Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Adalékok a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok XV-XVI. századi történetéhez. Bp., 1964.; Fontos forrásközlés és tanulmány: Waczulik Margit: A krakkói és más lengyel egyetemek neveltjei. In: Uő.: A táguló világ magyarországi hírmondói XV-XVII. század. Bp., 1984. 171-230. 5 1437-ben először Greifswaldba költözött, s egészen 1443-ig ott volt. 1487-1488-ban előbb Lübeckben, majd Wismarban volt átmenetileg az egyetem székhelye. 6 Das 500 jährige Jubiläum der Universität Greifswald 1956. Leipzig, 1956. 7 Lindroth, Sten: A History of Uppsala University 1477-1977. Stockholm, 1976. 8 Stybe, Svend Erik: Copenhagen University. 500 Years of Science and Scholarship. Copenhagen, 1979. 9 Seile, Götz von: Geschichte der Albertus Universität zu Königsberg in Preussen. Königsberg, 1944.