Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - KUBINYI ANDRÁS: Székesfehérvár helye a késő középkori Magyarország városhálózatában, valamint Fejér vármegye központi helyei között

VII. Kézműves- vagy kereskedőcéhek. Szabócéh.

26 1 pont. VIII. Úthálózati csomópont. Másfél tucatnál több központi hely érhető el úgy Székesfehérvárról, hogy másikat ne érintsenek. 6 pont. IX. Vásártartás. Négy sokadalma (évi vására) volt: Háromkirályok (január 6.), Szent István jobbja feltalálása (május 30.), Szent István (augusztus 20.) és Szent Imre napján (november 5.) Ezenkívül hétfőn és pénteken hetipiacot tartottak.

27 5 pont. X. A település jogi helyzete. Székesfehérvár királyi szabad (személynöki) város volt, azonban a településen városrészekkel rendelkezett a Boldogasszony-káptalan (például Ingovány) és a keresztes konvent is.

28 5 pont. A centralitási pontszámok alapján hét csoportra osztottam a központi helyeket. 41 pont felett elsőrendű, 31^-0 között másodrendű városnak, 21-30 közt kisebb városnak, valamint jelentős városfunkciót ellátó mezővárosnak, 16—20 között közepes városfünkciót ellátó mezővárosnak tekintem őket. 16 ponttól felfelé számolok városokkal. Ennek alapján mutatom be az eddig feldolgozott királyi szabad városok rangsorrendjét az említett csoportok szerint.

29 Elsőrendű városok: Buda 54, Pozsony 49, Kolozsvár 45, Székesfehérvár 43, Kassa 43, Szeged 42, Pest 41, Sopron 41. Másodrendű városok: Esztergom 38,

30 Bártfa 33, Eperjes 32.

31 Kisebb városok: Asszonypataka (Nagybánya) 29, Lippa 28. A közepes városfünkciót ellátó mezővárosok közé egyedül Kisszeben királyi szabad város kerül 16 ponttal. Székesfehérvár eszerint városaink élvonalába tartozott. Most ne vizsgáljuk, hogy egyes magánföldesúri városokat, beleértve a királyét is, ezek között találjuk meg, így - csak a legjelentősebbeket tekintve - Nagyvárad 41, Pécs 39, Eger 33 és Temesvár 32 ponttal rendelkezett. Kontrollként az egyik centralitási kategóriát, a külföldi egyetemekre beiratkozottak számát (VI. centralitási csoport) mutatom be, de csak a fentiek esetében. A sorrend a következő: Buda 147, Pozsony 121, Kassa 117, Sopron 112, Szeged 102, Pest 99, Kolozsvár 69, Székesfehérvár 63, Bártfa 50, Eperjes 44, Esztergom 42, Kisszeben 27, Asszonypataka (Nagybánya) 27, Lippa 23. Az említett négy földesúri városnál az adatok a következők: Nagyvárad 78, Pécs 64, Temesvár 40, Eger 14. A két rendszer nagyon hasonló képet mutat, bár az egyetemre iratkozók száma alapján egyrészt Kolozsvár, Székesfehérvár és Esztergom esetében magasabbnak tűnik a centralitási pont, másrészt Kisszebennél alacsonyabbnak. Ujabban Kristó Gyula vetette fel, hogy az igazgatási, egyházkormányzati és földesúri birtokközpont csoportokat figyelmen kívül hagyva, pontosabb képet kaphatunk az egyes települések vároTörténelmi Tár, (1895) 296-297.; uo. (1908) 80. Az előbbiben a pápai, a következőben a szatmári szabók veszik át a székesfehérvári szabócéh kiváltságát. Megjegyzem, hogy Sárvár 1617-ben vette át ugyancsak a székesfehérvári szabók kiváltságát. Catalogus librorum manuscriptorum Bibliothecae Regiae Scientiarum Universitatis Budapestinensis.

Tom. 11/1.279. (LV. 8. sz.) A négy sokadalom fel van tüntetve a Meder néven nevezett kereskedelmi kézikönyvben a legfontosabb magyarországi (és európai) sokadalmakkal együtt. (Meder): Handel buch Darin angezeigt wird, welcher gestalt inn den fürnembsten Handelstetten Europe, allerley wahren anfencklich kaufft, dieselbig wider mit nucz, verkaufft, Wie die Wechsel gemacht, Pfund, Ellen, vnnd Menez vberall verglichen, vnd zu welcher zeit die Merckten gewenlich gehalten werden. Nürnberg, 1562. LXVI. A Stephani erfindung ünnepet nem augusztus 6-ra, hanem az inventio dextrae ünnepre tettem. A hétfői hetipiacra 1. pl. Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában, 1193-1542. Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. (1971) 240. 258. sz. (1476); pénteki hetipiac: Dl. 18151. Csánki: Magyarország történelmi földrajza, i. m. 307-314., 332. Kubinyi: Városfejlődés és városhálózat, i. m. 13-16. Itt a 16. oldalon Pozsony, Kolozsvár, Bártfa, Eperjes és Kisszeben kivételével ezek a számok már olvashatók - Székesfehérvárt módosítottam -, Pozsony és Kolozsvár adataira 1. a 12-13. jegyzetet; Bártfára, Eperjesre és Kisszebenre még nem közölt gyűjtésemet használtam fel. Az idézett helyen 37-et adtam meg. Azóta az ötvöscéhén kívül (Történelmi Tár [1894] 644.) találtam adatot a vargacéhre is: A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. Szerk. Éri István. Bp., 1975. 72. így a helyes pontszám 38. Szende: Otthon a városban, i. m. 46., 31. pontot adott meg. A különbség onnan adódik, hogy én a II. csoportra nem adtam pontot, a VIII.-ra viszont 4 helyett 6-ot adtam. Kubinyi: Pécs gazdasági jelentősége, i. m. 47. Esztergomnak 37, Eperjesnek 31 pontot adtam. (Székesfehérvárnak itt is csak 40-et.)