Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - VELICH ANDREA: Az egyensúlykeresés VII. Henrik társadalompolitikájában
Clopton városatya-polgármester is csal, és megsérti céhe szabályzatát, ezért kárpótlásul textilt kellett vennie a falra a kereskedők székházába. 34 A társadalom megkárosításának sokszínűségét mutatja, hogy 1559-ben Thomas Bowes, John Isham egyik partnere nem fizetett vámot a kersey export után, engedély nélkül gabonát exportált Spanyolországba Portsmouthból, majd 1561-ben hamis pénzt veretett és használt, 1564-1565 során pedig kalózkodott. 35 A kereskedők gazdagodását a végrendeletek hagyatékaiból és adományaiból is láthatjuk: Hugh Clopton londoni kereskedő-polgármester például hidat építtetett Stratfordban, Sir William Horné egy cambridge-i utat javíttatott meg, Sir Thomas White pedig megalapította az oxfordi St. John kollégiumot. 36 A kereskedők céhe 1517-1522 között 2735 fontért átépíttette kőből londoni székházát, 1541ben pedig vett egy templomot 969 fontért, 1558ban könyvtárt is építtettek, illetve a Szent Pál iskolához 424 fontot adtak. 37 S mindez hozzájárult a társadalmi egyensúly javításához, ami mind Henrik, mind a kereskedők érdekeit szolgálta, ahogyan ezt Henrik idegenekkel szembeni, illetve szegénypolitikájában is láthatjuk. Már 1458-ban is akadt nagyon gazdag angol kereskedő: Simon Eyre, akinek 4666 fontja volt, a bristoli Canynges családnak pedig 11 hajója, mely egyedül évi 10.000 fontot jövedelmezett. 38 Bár a kereskedők mindinkább meggazdagodtak, a kereskedés társadalmi presztízse csak lassan emelkedett, így csak maximum három generáción át maradtak kereskedők, utódaik már mással foglalkoztak, sokszor joggal, sokszor benősültek gentry, illetve kisnemesi családokba. 39 Ahogyan a gentry soraiban láttuk, a kereskedésben is meg kell különböztetni a nagy- és a kiskereskedőket. A vázolt befolyásos, mindinkább gazdagodó kereskedőréteg a nagykereskedők soraiból került ki. A nagykereskedelem nyitott volt, így erős volt a külföldi konkurencia, bár a 15. század végére az idegenek aránya a külkereskedelemben jelentősen csökkent, kb. 40%-ra esett vissza. 40 Korábban a textilexport nagy része nem angol kézben volt. A kiskereskedelem azonban csak a londoni szabadok privilégiumát képezte, amivel a londoni kereskedők céhe egyetértett. 41 így amikor 1477-ben a cambrai-i kereskedők Londonba érkeztek cikkeiket eladni, a londoniak tiltakozásba kezdtek, s fontolgatták, hogy nem vásárolnak tőlük többet Brüggében. 42 Egyesek boltjaikat kis- és nagykereskedésre egyaránt használták, másoknak külön nagykereskedelmi raktáraik voltak. John Chichele londoni fűszerkereskedő, városi kamarás például azok közé tartozott, akinek saját patikája volt, melynek révén a kis- és nagykereskedelemben egyaránt érdekeltté vált. 43 A gentry és a kereskedők alsóházi - udvari centralizáció elleni - közös politikai harca hoszszú távon ugyancsak egy egységes polgárságba való integrálódás felé mutatott. A parlament a 15. század végétől mindinkább ösztönözte, hogy a kereskedőket és a gentryket egy kalap alá véve középosztályként kezeljék. 44 A kereskedők növekvő társadalmi súlyát jelzi, hogy a 15. század végén a 386 alsóházi helyből 40 felett rendelkeztek. 45 Egyre erősödő pozícióikat az is jelzi, hogy 1563ban a parlament gentry nyomásra alkotta meg a Statute of Artificers néven ismert bértörvényt, amely a munkanélkülieket a földekre irányította, s ott maximált bérért történő dolgoztatásukról 34 Acts of the Court of the Mercers Company. Ed. L. Lyell - F. D. Watney. Cambridge, 1933. 237 (A továbbiakban: ACM.) 35 Ramsay: John Isham, i. m. XLV. 36 Cornwall: Wealth and Society, i. m. 69. 37 Ramsay: John Isham, i. m. LXII. 38 J. L. Bolton: The Medieval English Economy. London, 1980. 319. (A továbbiakban: Bolton: The Medieval English Economy) 39 S. Rappaport: Worlds within Worlds: Structures of Life in the 16 th century London Cambridge, 1989. 366. 40 Bolton: The Medieval English Economy, i. m. 307. 41 S, Thrupp: The Grocers of London. In: Studies in English Trade in the Fifteenth Century. Ed. E. Power - M. M. Postan, Oxford, 1978. 273. 42 ACM, XVI. 43 Thrupp: The Grocers of London, i. m. 277. 44 Thrupp: The Merchants Class, i. m. 292. 45 J. S. Roskell: The Social Composition of the Commons in the 15 th century. London, 1987. 1.
