Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - KLANICZAY GÁBOR: Nemzeti szentek a késő középkori egyetemeken
isteni (Ó- és Újtestamentum-beli), a természeti és az emberi törvényekről, a jog „racionalitását" szenvedélyes felkiáltások emelik ki: „sciant ergo gentes, quoniam homines sunt, id est discreti et intelligibiles propter lumen racionis, ideo debent racionabiliter Deo servire... Malum hominis est esse contra racionem." 87 A heiligenkreuzi kódexben olvasható, Szent Lászlónak dedikált sermo még tovább megy: az oroszlánt (vagyis a ,jó uralkodót") jellemző tíz distinkció között a legutolsó (vagyis a legfontosabb) kötelező erény a tudomány megszerzése. A Karoling királytükrök szellemisége közvetlenül is megjelenik - mindezt egy Hrabanus Maurustól vett idézet foglalja össze: „Tunc bene regitur respublica quando philosophi regnant et reges philosophantur". 88 A filozófia és a ráció érdemeinek általános dicséretén túl felismerhető a prédikációkban a késő középkori domonkosok gazdaságról és politikáról kidolgozott teóriáinak a lenyomata is. Ami az előbbit illeti, a koldulórendi magisterek hamar hátat fordítottak a gazdagságot és a jólétet szigorúan bíráló „eredeti" koldulórendi szellemiségnek, és olyan gyakorlatias kazuisztikát fejlesztettek ki, amely mind a városi társadalomnak, mind a késő középkori udvari miliőnek praktikus etikai tanácsok sorával szolgált. 89 Az első Szent István-prédikáció (No. 101), mely az Aurum opus decoris tui (Ezékiel 28) témájával indul, a gazdagság megfelelőnek ítélt felhasználási módjait tárgyalja. Különbséget tesz „materiális" és „spirituális" aurum között, és alapbölcsességként leszögezi: „Auro materiali boni utuntur ad bonum, mali ad malum" 90 . Mindehhez hozzáteszi, hogy Szent István mindebben - mint azt az Imre herceghez intézett Intelmek is kiemelték 91 - bibliai elődeinek példáját követte: „ad instar Salomonis struit templa, ditat donis, ornat gemmis et coronis cruces et altaria, ad similitudinem David regis, qui paravit impensas domus Domini auri talenta centum milia." 92 Egy összetettebb okfejtés jegyében a Dávidhoz való hasonlóság lesz a központi témája a bécsi kódexben olvasható prédikációnak („David in sua misericordia consecutus est sédem regni in secula"). 93 A politikai teóriák széles területét szinte valamennyi prédikáció érinti. Két ilyen példával zárom vizsgálódásomat. A béke kérdéskörét tárgyalja a „pécsi egyetemi beszédek" között olvasható első Szent László-sermo (No. 79), melyben a királyt dicséri azért, hogy katonai győzelmével biztosítani tudta a békét („pacem bello acquisivit per victoriam"). 94 Az okfejtés ezután sorra veszi a béke sokféle formáját („pax Dei, mundi, diaboli et celi", „In terra pax hominibus", „pax corporis, anime, domus"), hogy végül elérkezzen a „pax civitatis" követelményeihez, amit az „ordináta concordia civium" meghatározásával jellemez. 95 Az uralkodó feladatát a második Szent István-prédikáció Arisztotelész Etikájából vett idézettel jellemzi: „Debet habere bonitatem, ut intendat cives facere bonos, secundum Aristotelem." 96 A legérdekesebb politikai teóriával kapcsolatos gondolatmenet az ötödik Szent István prédikációban olvasható (No. 105), melynek témája: Lucerna corporis tui est oculus tuus (Lukács 11,34). Ismét Arisztotelész Etikájából kiindulva ez a szentbeszéd elmagyarázza, miként próbálta Szent István „sanc87 Sermones, i. m. 218. 88 Hrabanus Maurus: Commentaria in librum Sapientiae, II, 1 Migne, PL 109, col. 695.; Madas: „Species Priami digna est imperio", i. m. 318.; vö. Wilhelm Berges: Die Fürstenspiegel des hohen und späten Mittelalters. Leipzig, 1938. Stuttgart, 1952.; H. H. Anton: Fürstenspiegel und Herrscherethos in der Karolingerzeit. Bonn, 1968. 89 Lester K. Little: Religious Poverty and Market Economy in Medieval Europe. London, 1978.; Jacques Le Goff: Your Money or Your Life: Economy and Religion in the Middle Ages. New York, 1988. 90 Sermones, i. m. 214. 91 Josephus Balogh (ed.): Libellus de institutione morum. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Bp., 1937-1938. II. 614-621.; Szűcs Jenő: Szent István Intelmei: az első magyarországi államelméleti mű. In: Glatz - Kardos: Szent István, i. m. 32-53. 92 Sermones, i. m. 215. 93 Vizkelety: Ismeretlen forrás, 355. 94 Sermones, i. m. 171. 95 Uo. 96 Sermones, i. m. 218.; Arisztotelész politikai gondolkodásának középkori recepciójáról 1. Molnár Péter: Politikai filozófia a középkorban az arisztotelészi Politika újrafelfedezése előtt. Kandidátusi disszertáció. 1998.
