Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - KLANICZAY GÁBOR: Nemzeti szentek a késő középkori egyetemeken
volt (aki ebben a minőségében rákerült Husz János pecsétjeire is). 51 Még részletesebb adatokkal rendelkezünk a bécsi egyetem patrónus szentjeinek a tiszteletéről. 52 Az osztrákoké volt itt az első akadémiai nemzet, amely megalkotta statútumait 1399-ben, az ő patrónus szentjük Szent Kálmán volt (ünnepe: október 13). 53 A 16. században felváltotta őt az új dinasztikus patrónus szent, Szent Lipót (november 15). 54 A szász akadémiai nemzet szeptember 22-én, Szent Móric napján tartotta „patrónusünnepét", a csehet 1384-ben felváltó „rajnai" náció pedig Szent Orsolya és a 11 000 szűz ünnepét választotta magának (október 22). 55 A bécsi natio hungarica Szent László patronátusa alá került, és 1414-ben engedélyt kaptak az egyetemtől, hogy szabályzatot készítsenek ünnepének június 27-i megtartásáról, melyhez a náció minden tagja egy Groschen adománnyal volt köteles hozzájárulni. 56 A magyar akadémiai nemzet anyakönyvének első kötete nem maradt fenn, de megvan az 1453-ban készült második kötet. Ebben megtalálható Szent László és a kun vitéz emblematikus jelentőségű harcjelenete (f 5r), és belekerül Szent István és Imre páros portréja is, melyet a lengyel és cseh címer díszít (15v). 57 A magyar akadémiai nemzet anyakönyvének bejegyzései alapján pontosabb képet alkothatunk arról, hogyan ünnepelték meg a szent patrónus ünnepét: minden évben egy diák ünnepi beszédet készített a patrónus tiszteletére (melyet a források váltakozva sermo, oratio, concio ad clerum vagy panegyricus terminusokkal illettek), a náció prokurátora volt a felelős, hogy az erre a feladatra alkalmas jelöltet kiválassza, s a választásban az is szempont lehetett, hogy az illető elég vagyonos volt-e ahhoz, hogy az ünnepség, mindenekelőtt az ahhoz kapcsolódó lakoma (collatio) költségeinek egy részét állni tudja. 58 A nemzeti szentek kultuszának ezt a formáját egyébként megtalálhatjuk a párizsi egyetemen is, ahol sok dokumentum maradt fenn a patrónus szent évente ismétlődő ünnepének költségeiről, 59 továbbá az itáliai egyetemeken, ahol Bolognában több évtizedes viták után 1432-ben és 1459-ben a statútumok radikálisan korlátozták a nemzeti patrónus szentek összegyetemi érvényességű ünnepnapjait. 60 Padovában fennmaradt a Szent Katalinnak és Aquinói Szent Tamásnak szentelt, egyetemi diákok által írt évenkénti szentbeszédek -15. századig visszanyúló, de csak a kora újkorban teljesen megőrzött - listája. 61 A regionális áttekintés teljessé tételéhez szólni kell itt még a krakkói egyetemről is, mely nem vezette be ugyan az akadémiai nemzetek szervezeti Milan Med: Podoby znakú lékarské fakulty univerzity Karlovy. Acta Universitatis Carolinae, 16. (1976) 7-39.; Vojtísek: O starych pecetech, i. m. Székely: Fakultät, i. m. 62-63. ; Astrid Steindl: Die Akademischen Nationen an der Universität Wien. In: Kurt Mühlberger - Thomas Maisei (eds.): Aspekte der Bildungs- und Universitätsgeschichte 16. bis 19. Jahrhundert. Wien, 1993. 15-39. E hivatkozásért Ingrid Matschineggnek tartozom köszönettel. Egy Albrecht Dürer által 1513-ban készített fametszet erről a szent patrónusról reprodukálva: Die Universität Wien, ihre Geschichte... Düsseldorf, 1929. 5.; vö. Kibre: The Nations in the Mediaeval Universities, i. m. 175-176. Steindl: Die Akademischen Nationen, i. m. 24.; Floridus Röhrig: Leopold III. der Heilige. Markgraf von Österreich. Wien, 1984.; Elisabeth Kovács: Der heilige Leopold - Rex perpetuus Austriae? In: Jahrbuch des Stiftes Klosterneuburg NH 13. Wien, 1986. Gall: Alma Mater Rudolphina, i. m. 85.; Steindl: Die Akademischen Nationen, i. m. 24. Kibre: The Nations in the Mediaeval Universities, i. m. 176. Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Bp., 1902.; a miniatúrák reprodukcióját itt is megtalálhatjuk, újabban 1. Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az OSZK-ban. Bp., 1985. No. 143. Steindl: Die Akademischen Nationen, i. m. 25., melyben a még meg nem jelent disszertációjára támaszkodik: Astrid Harhammer (Steindl): Die Ungarische Nation an der Wiener Universität. 1453-1711. Diss. Phil. Wien, 1980. 96-105. Boyce: The English-German Nation, i. m. 149-162.; Auctarium Chartularii Universitatis Parisiensis. IV. Liber procuratorum nationis Picardiae. Eds. C. Samarán - Ae. A. van Moé. Parisiis, 1938. 30-31., 85-86., 163., 210., 265., 323., 373., 386., 448. Hasonló bejegyzések: Auctarium Chartularii Universitatis Parisiensis. VI. Liber receptorum nationis Anglicanae (Alemannae). Eds. A. L. Gabriel - G. C. Boyce. Parisiis, 1964.; vö. Frova: Nazioni e culto dei santi, i. m. 16-18. Kibre: The Nations in the Mediaeval Universities, i. m. 61.; Frova: Nazioni e culto dei santi, i. m. 18-22. Silvio Berardinello: Le orazioni per i santi protettori dell'Università di Padova. Quaderni per la storia dell'Università di Padova, 19.(1986) 17-85.
