Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - SPEKNER ENIKŐ: A „Prédikátorok Rendjének" európai kolostoralapításai és a domonkos rendi kolostortemplomok patrocíniumai a 13. században. Előtanulmány
Szicília szigetére is eljutottak, Messinában már az 1230-as években, Palermóban viszont 1316-ban emeltek kolostort Szent Domonkos tiszteletére. Korzikán első házukat 1260 és 1270 körül létesítették. Szardínia szigetén egy sienai születésű domonkos szerzetes, a IV. Ince pápa által ide kinevezett apostoli vizitátor, Nicolaus Fonteguena jelent meg először, de csak halálát követően, 1281-ben alapított két pisai szerzetes a Cagliari Villanova nevű külvárosban kolostort. 52 Amikor 1221-ben, a bolognai második általános káptalanon nyolc provincia (Hispánia, Provincia [Provence], Francia, Lombardia, Romana, Hungária, Teutonia, Anglia) felállításáról döntöttek, még csak az ismertetett öt provinciában álltak kolostorok, illetve a német tartományban kettő, de Angliába és Magyarországra ekkor küldtek Bolognából egy-egy szerzetest, Gilbert mestert és Magyarországi Pált, hogy kijelölt területükön létrehozzák a rendi tartományt. A német provinciában - Bolognából küldött testvérek - 1217-ben alapították az első dominikánus kolostort a nem püspöki székhelyű, de stratégiai fontosságú erősségben, a karintiai Friesachban, a városon belül, a Szent Lélek-kápolnánál. A század közepén azonban átköltöztek új, megfelelő elhelyezésüket biztosító kolostorukba, ahol Szent Miklósnak építettek templomot, korábbi épületeiket pedig a ciszterci apácáknak adták át. 53 Henricus Teutonicus 1220 végén Párizsból érkezett társaival Metzen át Kölnbe, ahol a Szent Mária Magdolna-egyház mellett kaptak először szálláshelyet, innen a Szent András-egyház mellé költöztek át, majd 1222-ben sikerült megkezdeniük kolostoruk és Szent Keresztnek szentelt templomuk építését. Kölnben hamarosan stúdium generale is létesült, ahol a század második felében Albertus Magnus tanított, itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki később szintén tanára lett az iskolának. 54 A kölni kolostorból alapították meg 1223 és 1225 között a strassburgit, a prágait és a frankfurtit. 55 Prágában feltehetően szintén egy régebbi egyházat kaptak meg a barátok, mert kolostoruk templomának korábbi periódusait lelték fel a régészek, egészen a 11. század második feléig Helynév Év Helynév Év Helynév Év Augsburg 1225 Coblenz \232 Colmar 1273 Frankfurt 1225 Esslingen 1233 Eichstätt 1274 Worms 1226 Hildesheiml 1233 Chur 1274 Bréma 1227 Basel 1233 Bamberg 1278-80 Trier 1227 Nürnberg 1234 Pforzheim 1279 Iglau 1228 Freiburg 1235 Ulm 1281 Erfurt 1228 Konstanz 1235 Schlettstadt 1281-83 Königrätz 1228 Mainz 1237 után Schwäbisch- Gmünd 1284 Regensburg 1229 Graz 1239 Warburg 1286 Isnach 1229 Krems 1244 Zofingen 1286 Lipcse 1229 Speyer 1261 Weissenburg 1288 Zürich 1229 Rottweil 1268 Aachen 1293 Leoben 1230 elöttt Wimpfen 1268 Gebweiler 1294 Pettau 1230 Bern 1269 Mergentheim 1294 Würtzburg 1231 Landshut 1271 Hagenau 1296 52 Analecta II. 190-191., 285. 53 Österreichische Kunsttopographie. Bd. I. Herzogthum Kärnten. Wien, 1889. 42-45.;Walz, P. A., O. P.: Dominikaner und Dominikanerinnen in Süddeutschland (1225-1966). Freising, 1968. 12.; Analecta I. 76. 54 Annalium 651-652.; Analecta I. 456., 581.; Walz, P. A., O. P.: Dominikaner i. m. 12.; Baravalle, R.: Zur Geschichte der Grazer Dominikaner. In: Blätter für Heimatkunde. 46. Jahrgang, Heft 3. Graz, 1972. 95-96. 55 Analecta I. 459.
