F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

ZATYKÓ Csilla: Adalékok egy 1460-as Zala megyei birtokmegosztó oklevélhez

Adalékok egy 1460-as Zala megyei birtokmegosztó oklevélhez Zatykó Csilla 1992-ben tanáraim, Kubinyi András és Laszlovszky József hívták fel figyelmemet egy különleges oklevélre, mely a Somogy megyei Csepely falu teljes területének felosztását tartalmazta. A forrás feldolgozása után doktori disszertációmat is a településszerkezet és határrekonstrukció témájában készítettem. Ennek során, szintén Kubinyi András ösztönzésére kezdtem el foglalkozni a jelen dolgozatban tárgyalt, 1460-ban kiadott zala megyei birtokmegosztó oklevéllel. Miután a forrás és vizsgálata végül - főként tematikai okokból - kimaradt a munkából, itt szeretném adósságom egy részét törleszteni. Az oklevelet Kumorovitz L. Bernát közölte 1958-ban.

1 Településszerkezeti és határhasználati tanulságait Belényesy Márta elemezte, a kertalja szántók (tanorok) művelési és birtoklási rendszerét és az irtás falvak jellegzetes határszerkezetét mutatta be az oklevél alapján.

2 1460-ban négy helyi kisnemes, Damonyai László, Kola István valamint Kola Albert és testvére, Antal között osztottak szét bizonyos Homokkomáromhoz, Szentmiklóshoz, Orbonokhoz és Bodicshoz tartozó telkeket és földeket. Az említett településeken kívül az erre az időre már minden bizonynyal lakatlanná vált Kontyán és Homokfalu birtokok földjeit is érinti a birtokosztás, ezek azonban már Homokkomárom határának részeként szerepelnek az oklevélben. A birtokosztály szomszédos településekként említi Szerdahelyi, Újudvart, Újnépet, Almaszeget, Mántát, Mátésházát, Zsigártot és Libolcát. Ma itt, a Válicka és a Principális-völgy közt fekvő, Sormás és Magyarszerdahely által határolt területen az említett települések közül Orbonokot (Óbornak), Homokkomáromot, Szentmiklóst (Magyarszentmiklós), Szerdahelyi (Magyarszerdahely), Újnépet (Újnép puszta) és Újudvart találjuk meg, ezen kívül itt fekszik még Fűzvölgy és Hosszúvölgy. Az utóbbi két település a török idők utáni betelepítés eredménye, 1722-ben báró Esch Ferenc császári és királyi ezredes Koblenzből származó német lakossággal alapította a két falut, Freiwies és Langwies néven. A két településnév később Fűzvölgyre és Hosszúvölgyre magyarosodott, mely elnevezé1. KUMOROVITZ 1958. 129-138. Köszönettel tartozom ROMHÁNYI Beatrixnak az oklevél szövegének fordításában nyújtott segítségéért. 2. BELÉNYESY Márta: Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján. Ethnographia 69 (1958). 117-127.