F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
GRYNAEUS András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései
egy fa egyes részei között, illetve egy-egy állományon belül. 18 Sajnos súlyos betegsége megakadályozta a kitűzött cél elérését, és az általa összegyűjtött hatalmas mintaanyag zöme mindmáig feldolgozatlan. A tervszerű kutatás megindítására csak az 1980-as évek végén nyílt lehetőség. Ekkor két kutatóhelyen kezdték el a vizsgálatokat: Szabados Ildikó erdőmérnök és Horváth Emil hidrológus az Erdészeti Tudományos Kutatóintézetben, Grynaeus András pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékcsoportján. Sikerült megteremteni az együttműködést a két kutatóhely között és ennek az együttműködésnek az első kézzelfogható eredménye az addigi kutatások és a jövőbeni tervek összefoglalása és publikálása lett 19 . A következő években az ERTI keretében végzett kutatások, a szakemberek más irányú elfoglaltsága miatt, elhalt, így a tervszerű kutatás otthona - TMB, a magyar jezsuiták Faludi Akadémiájának, majd Bolyai ösztöndíj támogatásának köszönhetően - az ELTE Régészettudományi Intézete, illetve a Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszék lett. 2000. ősze óta a Cincér Bt. keretében működő Magyar Dendrokronológiai Laboratórium biztosítja az intézményi hátteret. A rendszeres kutatások megkezdése óta eltelt 15 év munkája nyomán lassan kezd kialakulni a hazai kronológiák láncolata (3. ábra), illetve sikerült tisztázni néhány alapkérdést 20 . Ez a munka sok kér3. ábra dés megválaszolása mellett újabbakat is felvetett. Ezek zöme túlmutat a régészeti keltezés és a klasszikus dendrokronológia határán, és klíma- és vegetációtörténeti kérdéseket is feszeget. A kronológiák A kutatások kezdetekor a recens (azaz élő, legfeljebb 90-120 éves erdőkből származó) tölgyfaanyag dendrokronológiai vizsgálatánál a legfontosabb kérdésnek annak az eldöntése tűnt, hogy Magyarország területe jelenleg egy dendrokronológiai zónát alkot-e, azaz lefedhető-e egyetlen kronológiával 18. SZEREMLEY Szabolcs szíves szóbeli közlése. Segítségét, tanácsait és bíztatását ezúton is köszönöm. 19. GRYNAEUS András - HORVÁTH Emil - SZABADOS Ildikó: Az évgyűrű mint természetes információhordozó. Erdészeti Lapok 129 (1994). 203-205. 20. GRYNAEUS, András: Dendrochronological Research in Hungary (Present status as of May 1995 and Future Development). Dendrochronologia 13 (1995). 135-138; GRYNAEUS, András: Progress of dendrochronological research in Hungary. Dendrochronologia 14 (1996). 223-226; GRYNAEUS, András: Aufbau der Dendrochronologie in Ungarn (Methoden, Probleme und Ergebnisse). In: POLÁCEK, Lumir - DVORSKÁ, Jitka: Probleme der mitteleuropäischen Dendrochronologie und naturwissenschaftliche Beiträge zur Talaue der March. Brno 1999. 15-19; GRYNAEUS András: Dendrokronológia kutatások és eredményei Magyarországon. Földtani Közlöny 132 (2002). 265-272.
