F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

SZENDE Katalin: Ital vagy pénzpótlék? Borhagyatékok a soproni és pozsonyi középkori végrendeletekben

Ul pozsonyi mészáros végrendelete)

24 lélek üdvére szolgáló adományként 5 Dreiling (Hans List pozsonyi kereskedő végrendelete)

25 volt. Figyelemre méltó, hogy a nagyobb mennyiségek a XV. század elején fordultak elő, később inkább kisebb részekre osztva, differenciáltan örökítették tovább a rendelkezésre álló mennyiséget. 3. Az örökösök és a hagyatékok céljai A végrendelkezők társadalmi állásának vizsgálatából viszonylag kevés, általános jellegű megállapítást tehettünk csak a borhagyatékok előfordulására vonatkozóan. Az örökösök körének és a hagyatékok céljának áttekintése közelebb vihet bennünket a címben megjelölt kérdés megválaszolásához. Az örökösök listájából legalábbis közvetetten következtethetünk arra, hogy milyen célokat is szolgált az adományozott bor (2. táblázat). örökös Sopron Pozsony Eperjes rokonság 38 108 2 egyház 49 73 1 vallásos testv. 6 13 szegények 8 27 barátok 8 14 — adósok 10 (-) 13 (-) 25( + ) eladni 4 11 2 város _ 9 — temetésre 5 7 — egyéb 10 17 összesen 138 292 30 2. táblázat A bor- ill. sörhagyatékok örökösei megj.: - jellel a végrendelkezők tartozását, + jellel a neki járó követeléseket jelöltem Közvetlen fogyasztásra csak a (többnyire az ispotályban lakó) szegények számára felajánlott bor esetében gondolhatnánk, de még ezekben az esetekben is gyakran hozzátette a örökhagyó, hogy a bort el kell adni és a pénzen a szegények felruházásához kell posztót vásárolni. A szegények borszükségletének biztosítására a számadáskönyvek szerint részben az ispotály saját termésű bora szolgált, részben külső forrásból vásároltak számukra olcsó italt.

26 A temetéskor is inkább a szertartás költségeinek fedezésére szolgált az e célra hagyott bor, mintsem a halotti toron történő elfogyasztásra. A rokonoknak szánt boradományok esetében (ezek részesedése Pozsonyban 34,7%-ot tett ki), akik között a szűkebb család tagjai fordulnak elő a leggyakrabban, szintén felmerülhet, hogy az örökségül kapott italt elfogyasztották. Ennek azonban ellentmond a testálok gyakori kitétele, hogy a bornak a család szőlőinek művelési költségeit kell fedeznie. Más esetekben egyes családtagok hitbérét vagy jegyajándékát kellett a hátrahagyott borból kifizetni. Azon családtagok kiválasztása, akik boradományban részesültek, eltérő szempontok szerint történt, mint más örökül hagyott ingatlanok esetében. Mivel a bort nem lehetett tetszőleges ideig tárolni, a végrendelkezőt követő nemzedék részesedése jó24. 1435, PT 13v. 25. 1434, PT 9v. 26. MAJOROSSY Judit: A város közepén - a társadalom peremén? A szegények helye a középkori Sopron életében. Soproni Szemle 57 (2003). 216-233.