F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

Buzás Gergely: Vitéz János érsek esztergomi fürdője és kertje

Ezekre a különös jelenségekre a legkézenfekvőbb magyarázatot az jelentené, ha a kamra alatt hypocaustum helyezkedett volna el. A rendelkezésre álló kis belmagasság miatt a padlófűtés rendszere semmi esetre sem lehetett az Észak- és Közép-Európában elterjedt kemencés, kőpakolásos, padlónyílásos típus, hanem a Nyugat- és Dél-Európában a középkorban éppen fürdőkamrákban sűrűn alkalmazott pilléres, levegőjáratos típusra gondolhatunk. A hypocaustumot a konyha kéménytere alól fűthették. Erre vallana a konyha felé utólag tört ajtónyílás alatt megfigyelhető téglafalazat, amely talán a fű tő nyílás körülfalazása lehet. Sajnos a feltételezett fűtőnyílás helyét ma egy modern lépcső takarja.

13 A feltételezett hypocaustum füstelvezésére is utal egy csekély nyom. A kamra keleti, belső falsíkján, illetve boltozatán a keleti ajtó mellett jól megfigyelhető egy levésett pillér nyoma. Eredetileg talán ez kéményként is szolgálhatott amely biztosította a huzatot a padló alatt égő tűz számára. A kamra eredeti bejárata a keleti falon nyíló ajtó volt, a mai északi és déli ajtajait az újkorban törték, amikor a vár kazamatájaként használták, boltozatának szellőzőnyílásait ugyanekkor falazták be. Az eredeti ajtó tehát abból a térből nyílott, amely a kápolna és a torony XV. század végi bejárati lépcsőházával együtt a torony toldaléképítménye és a konyha között épült fel. Ennek a térnek az egyik ajtaja a kis udvarra néző félköríves kapu volt, de volt egy másik bejárata is a torony toldaléképítményének középoszlopos, földszinti terméből, az úgynevezett Szt. István teremből. Ez az ajtó elfalazva ma is megvan. Szintje a Szt. István terem eredeti - a mainál mélyebb - szintjének és a dongaboltozatos fürdőkamra mai szintjének felel meg. Tehát ebből a keleti helyiségből két lépcsőfokkal fel kellett lépni a fürdő nyugati kamrájának ajtajához. A keleti kamra nyugati falán még néhány foltban megmaradt az eredeti kváderfestéses vakolat. Az esztergomi belső fürdőkamra fűtését, melegvízzel és gőzzel való ellátását a szomszédos konyhából oldhatták meg. A melegítendő vizet a kis udvaron át a közeli ciszternából hozhatták a konyha kürtője alatt elhelyezett vízmelegítő tartájba, ahonnan a ma már elpusztult válaszfalon kialakított csatornán keresztül önthettek a fürdőbe. Ennek a belső kamrának az egyetlen, szűk ajtaján egy fakad aligha férhetett be. Ha a helyiségnek volt egyáltalán kádja, akkor az legfeljebb épített szerkezet lehetett. Egy ilyen kád nyomait egy falkutatás feltehetően feltárhatná a helyiségben. Nem szükségszerű azonban, hogy a kamra káddal is el legyen látva. A középkorban általánosak azok a fürdők, amelyek fűtött helyisége pusztán izzasztókamraként szolgált. Bennük pusztán hideg- és melegvizes lavabót helyeztek el, a kádfürdőt pedig egy szomszédos térben alakították ki.

14 A kád, vagy a lavabók vízelvezetését a nyugati fal északi végében kialakított kifolyónyíláson keresztül oldották meg. A kádfürdő Esztergomban is a szomszédos, keleti kamrában kaphatott helyet. E helyiségnek a kis udvarról a konyha bejárata mellett nyíló, széles, északkeleti kapuja biztosította az összeköttetést a konyha vízmelegítő tartája és a ciszterna felé, illetve a fakádakat is itt lehetett bevinni a térbe. A másik, dél felé nyíló, kisebb ajtó a középoszlopos terem (Szt. István terem) felől tette lehetővé a fürdőt használó bejutását. Feltehetően maga a középoszlopos terem látta el az öltözőszoba szerepét. Ide a ma is használatos lépcsőn lehetett lejutni a lakótorony előcsarnokából. Az esztergomi fürdő két belső kamrája könnyűszerrel azonosítható a Bonfini által említett caldariummal és frigidariummal. A fürdő elrendezése igen közel áll a visegrádi királyi palota Zsigmondkori fürdőjéhez. A XTV. század végén felépült visegrádi fürdő is öltözőszobából, hypocaustumos izzasztókamrából és kádfürdőből állt, de hypocaustuma a Közép- és Észak-Európában elterjedtebb kő13. Sajnos a konyha területén éppen a kamrába átvezető ajtó előtt nem nyitott kutatóárkot Nagy Emese, később viszont az egész konyha alá egy kazánházat építettek, amely ugyan soha sem került használatba, de a területen minden régészeti jelenséget elpusztított. Ezért ma már csak a kamránál jelenleg 95-cm-el magasabban lévő konyhába átvezető modern téglalépcső elbontásával lehetne a feltételezett fűtőnyílás létét bizonyítani vagy cáfolni. 14. A franciául étuve-nek nevezett középkoi izzasztókamrák modern feldolgozása: Les Bains privés au Moyen Age et à la Renaissance. Bulletin Monumental 159-1. 2001.