F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
Buzás Gergely: Vitéz János érsek esztergomi fürdője és kertje
Vitéz János érsek esztergomi fürdője és kertje Búzás G e r gel y Kubinyi András tanítványai már az egyetemen megismerhették, hogy az írott és a régészeti források együttes felhasználása alapvetően szükséges a középkor kutatásában. E két forrástípus egymástól elválaszthatatlan mivoltának kiváló bizonyítéka Antonio Bonfini műveinek több olyan részlete, amelyekben épületekről, építkezésekről számol be. E szövegek, amennyiben az adott emlékek régészeti kutatásának figyelmen kívül hagyásával vizsgáljuk őket, könnyen azt a benyomást keltik, hogy csak puszta humanista stílusgyakorlatok voltak, míg önmagukban a régészeti megfigyelések nem lennének elegendőek az emlékek funkcionális és kronológiai értelmezéséhez, valóságos jelentőségük felméréséhez. Amennyiben azonban a szövegeket a régészeti kutatások eredményeinek fényében vizsgáljuk, úgy döntő jelentőségű bizonyítékká válhatnak a Mátyás-kor magyarországi építészettörténetének sokat vitatott kérdéseiben. így igaz ez az esztergomi érseki palotán Vitéz János által végzett átépítések rekonstrukciója és értékelése esetében is. Antonio Bonfini a Re rum ungaricarum decades című művének 1490-1492 között készült 1 IV. tizedének III. könyvében ezt írja: „Vir fuit archiepiscopatui vehementer accommodus, quippequi triclinium in arce amplissimum erexit, prominens vero ante triclinium e ruhro marmore ambulacrum com duplici podio et superbissimum extruxit. Ad triclinii caput Sybillarum sacellum e fornicato opere acuminatum statuit, ubi Sybillas omnes connumerare licet. In triclinio non modo omnes ex ordine Ungarie reges, sed et progenitores Scythicos cernere erit. Item caldarias frigidariasque cellas et hortum duplicem, quem xystis excoluit et superiore ambulacro coronavit. Inter utrumque turrim rotundam penes rupem erexit in varia triclinia cubiculaque divisam, varia supra specularibus exornatam, quam neque edicula carere voluit; hanc ipse fere semper inhabitavit, quia Danubio prominens iucundum prospectum et hortorum amenitatem afferebat; locus quidem ad philosophandum et contemplandum nimis idoneus." 2 A Bonfini által leírt palota részei közül elsőként Esztergom kiváló régész-kutatójának, Horváth Istvánnak sikerült azonosítani a nagy ebédlőtermet a Dunára néző, vörös márvány folyosójával és a végébe épült Sibilla-kápolna helyével. Az általa végzett forrásgyűjtés, valamint régészeti ásatások és 1. KULCSÁR Péter: Antonio Bonfini és műve. In: Antonio BONFINI: A magyar történelem tizedei. Ford. KULCSÁR Péter. Budapest 1995. 1009-1019. 1013. 2. Antonius de BONFINIS: Rerum ungaricarum decades. Ed: FÓGEL I - IVÁNYI B-JUHÁSZ L. Tom. rV. pars I. Budapest 1941. 47-48.
