F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

KÁRPÁTI Zoltán: Adatok az óbudai Szent László kápolna topográfiájához

királynéi várral szemben található, eddigi ismereteink szerint beépítetlen közzel. A faltól délre, római alapokra épített középkori lakóépület sarkát tárták fel.

35 Ettől a faltól keletre, az utca túloldalán, a Tanuló u. - Polgár tér sarkán barokk pincében K-Ny-i irányú, 180 cm vastag fal került elő

36

, amely vastagságával elüt a környék középkori lakóházainak 60-80 cm-es vastagságától. Tehát a vár keleti oldalán, azzal szemben, a város belterületén, a polgári lakóházak maradványai között, azoknál komolyabb alapozású és jelentősebb méretű falmaradványok is előkerültek, amelyek tartozhattak középkori templomhoz is. A vár déli oldalának beépítettségéről még nagyon kevés adattal rendelkezünk. Egy K-Ny-i irányú római utat ismerünk, amelyet a középkorban is használtak.

37 A várról úgy tudjuk, hogy a város belterületén kívül építették.

38 Az 1355-ös megosztó oklevélből pedig arra következtetünk, hogy a vártól északnyugatra királynéi majorság húzódott. A Flórián tér délnyugati oldalán folytatott régészeti kutatások a Föld utca, Gyűrű utca és Szőlő utca keleti részén középkori pincéket, középkorban is használt római utat tártak fel, amelyek a terület középkori beépítettségét igazolják.

39 Ehhez egy másik adalékot érdemes hozzátenni. 1960. szeptemberében a Budapesti Történeti Múzeumhoz leletbejelentés érkezett, amely szerint a mára megszűnt Szőlőkert utca (ma parkosított rész a Flórián tér DNy-i részén) 35. vagy 37. számú ház udvarán a IL világháború idején légvédelmi pincét ástak, amikor középkori kápolnát találtak. A munkálatot végzőknek feltűntek a „szép és díszes kőrózsák és egyéb ornamensek". A régészeti ásatást elkerülendő az egészet visszatemették.

40 Mára már nem tudjuk, hogy a leleteket ki és mi alapján határozta meg, csak bízhatunk abban, hogy lesz lehetőség egyszer hitelesíteni a bejelentés adatait. Ha valóban középkori kápolnát találtak a vár nyugati oldalán, akkor úgy vélem, újra kell gondolni Óbuda késő középkori beépítettségének mérték, a vár és a város viszonyát. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy az óbudai Szent László kápolnát az írott és régészeti források alapján a királynéi városrészben kell, hogy keressük. Jelenlegi ismereteink szerint a vár keleti oldalán állhatott a templom, dc további kutatások szükségesek ennek eldöntéséhez. 35. BERTALAN 1976. 436. (Fényes A. u. 84-86.) 36. BERTALAN 1976. 439. 37. BERTALAN 1985. 262. 38. FÜGEDI Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. TBM 13 (1959). 16. 39. BERTALAN 1973. 109, 38. j. 40. Leletbejelentés, BTM Adattár, ltsz.: 886-70. Hálás köszönetemet szeretném kifejezni Spekner Enikő és Végh András kollégáimnak, akik önzetlenül és lelkesen segítették munkámat az írott források feldolgozásában.