F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
ZATYKÓ Csilla: Adalékok egy 1460-as Zala megyei birtokmegosztó oklevélhez
szántóival Damonyai Lászlónak osztották, ezek ellenértékeként a terület mellett két-két hold szántó jutott a két Kola családnak. Kola István Kola Albert és Antal itteni kúriáját kapta a hozzátartozó két hold földdel. A Thelek nevű hat hold szántót a mellettük levő két egyholdas szántóval a Kola fiúk közt ketté osztották. A pontos felosztásból arra következtethetünk, hogy Kontyán bár ekkorra már minden bizonnyal lakatlan, hiszen a faluhelyet is kiosztják, elnéptelenedése nem régen következhetett be. A telkek mögötti egyholdas tanor-szántók rendszere még jól kiolvasható az oklevél leírásából. Ebből az is látszik, hogy Dorgo Mihály és Pap Mátyás egy-egy holdja mellett Kola Albert és Antal kúriájához két hold föld tartozik. Talán nem merész a feltételezés, hogy - más példákhoz hasonlóan 12 - a nemesi kúria mérete itt is kétszerese a jobbágytelekének. Az egykori település helyét nem tudtuk megállapítani, sem az oklevél leírásai, sem továbbélő helynevek nem utaltak elhelyezkedésére. Homokfaluhoz tartozó földek számbavételekor a falu helyét már szántóként osztják ki. 13 A határbeli földek leírása alapján kiderül, hogy a Fűzvölgyben fekvő település Szentmiklóssal, Zsigárttal és Homokkomárommal volt szomszédos. Az írott forrásokban először itt, 1460-ban megjelenő Zsigárt falu a terepbejárások alapján - Korpavártól délre, a mai Zsigárd-puszta dűlő északi végében feküdt. 14 A birtokosztály alapján azt is tudjuk, hogy Homokfalut, de legalábbis határát átszelte az Almaszegről Szentmiklósra vezető Nagy Út, közelében haladt a Zsigárti út és a Homokkomáromról Újudvarra vivő Nagy Út is. Mindezek alapján a települést a mai Fűzvölgy és Hosszúvölgy közötti területre tehetjük. Óbornak területünk egyik továbbélő települése, itt 1460-ban kilenc teljesen puszta féltelket és szőlőket osztanak ki. Határában ezen kívül felosztanak bizonyos Palyna-i szántókat is. Az oklevél Palyna-X. határbeli helynévként említi és nem tesz utalást arra, hogy egykor önálló település lett volna. Palinya ma is létező helynév, Eszteregnye határában Obornaktól nyugatra fekszik. 15 A falu 1236-ban villa Palana-ként 16 , 1379-ben már Predium Palina A1 alakban fordul elő. 1460-ra úgy tűnik Palina esetében befejeződött az a folyamat, melynek során a település fokozatosan elnéptelenedik, majd beolvad a szomszédos falu határába és amelynek kezdetét Homokfalunál és Kontyánnál láthatjuk. Obornakkal szomszédos települések voltak a mára eltűnt Mátésháza és Bodies, az utóbbi határát a palinai szántóktól egy erdő választotta el. A Mántai patak völgyében fekvő falvak sora jó példája a kishatárú irtásfalvak típusának. A birtokok lerása szerint Bodies a völgy melletti dombháton állt, a falu alatt a völgyben feküdtek szántói, legelői, melyek egészen Óbornak telkeinek soráig értek. A falu fölött terült el a vidékre máig jellemző szelídgesztenyések egyike. Az oklevél szövegéből nem derül ki, hogy pontosan hol helyezkedett el, de talán a falu nevét őrzi a második katonai felmérésen látható, Eszteregnyétől északnyugatra fekvő Bodi-hegy. 18 Mátésháza egyes forrásokban Mánta másik neveként szerepel, 19 de ismerünk okleveleket, ahol Mátésházát és Mántát egyszerre említik. 20 Az általunk vizsgált birtokosztályban mindkét településnév előfordul és bár a leírások szerint egymáshoz közel feküdtek, a forrás önálló településekként kezeli őket. Amint azt neve is mutatja, Mátésháza valószínűleg a XIII-XIV. században kialakult, határbeli telkek, tanyaszerű települések háza utótagú személyneves telepei közé sorolható. Mánta Homokkomárom és Almaszeg közelében feküdt. I lomokkomárom Almaszeg felőli részén 12. MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Budapest 1971. 123. 13. „... terras arabiles, videlicet locum ville Homokfalw ..." KUMOROVITZ 1958. 133. 14. HORVÁTH László terepbejárása. 15. PAPP 1964. 581. 16. CSÁNKI 1897. 91; Árpádkori Új Okmánytár VII. 18. 17. CSÁNKI 1897. 91; Dl 6586. 18. É.n. Collo XXIII. Sectio 60. 19. CSÁNKI 1897. 81.1385: Zalai okit. II. 208. 1395: Zalavári apátság orsz. Lt. 2532, 1439: Dl 67963.
