F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

GYÖNGYÖSSY Márton: Zsigmond király aranypénz-verésének első korszaka (1387-1401)

Zsigmond király aranypénz-verésének első korszaka (1387-1401)' G y ö ngy ö s s y Márton Zsigmond király (1387-1437) aranypénz-verése mind a leíró éremtan (Münzgeschichte) mind pedig a pénztörténet (Geldgeschichte) szempontjai alapján több korszakra bontható

2

: A leíró éremtan szempontjából fontos éremképi változás pontosan évhez köthető. A CNH II. 118. és a CNH II. 119A és B típusok közötti legfeltűnőbb különbség ugyanis az előlapi éremképben figyelhető meg: a négyeit címer második és harmadik mezejében az előbbire jellemző brandenburgi sast az utóbbiaknál a cseh oroszlán váltja föl. Ez a változás pontosan keltezhető 1402-re: Vencel cseh király Zsigmondot csehországi helytartójává ekkor nevezte ki. A numizmatikai kutatás már régen felismerte, hogy ez a címerképi változás Zsigmond király pecsétjein is nyomon követhető.

3 A pénztörténet szempontjából fontos korszakhatár a XIV. század utolsó évtizedének közepe táján húzható: a pénzügyigazgatásban, és ezzel egyúttal a király gazdaságpolitikájának befolyásolásában is, a kamaraispánként működő olasz tőkés vállalkozók helyét délnémetek vették át.

4 Zsigmond király uralmával az aranypénzverésben jelentős változások kezdődtek. A numizmatikai irodalom szerint az aranyforintok színsúlyának (3,5157 gramm) megtartásával az érmek nyerssúlyát növelték: 3,5723 grammra, így Zsigmond veretei súlyosabbak lennének, mint az előtte uralkodó Anjou királyokéi. Ez a megállapítás azonban a források alapján nem bizonyítható, az viszont tény, hogy Zsigmond aranyforintjait valóban kiváló minőség, művészi kivitel jellemzi. Aranypénz-verésének el1. Jelen írás első változata konferenciaelőadásnak készült (A Numizmatika és a társtudományok V., Pécs, 2001. szeptember 15.). A középkori magyar aranyforint problematikájára doktori értekezésem témavezetőjeként szeretett professzorom, KUBINYI András hívta föl figyelmemet. Észrevételei, a vele folytatott beszélgetések nagyban hozzájárultak ezen tanulmányom finomodásához is. Ezért szeretném 75. születésnapja alkalmából Luxemburgi Zsigmond aranypénz-verésének első korszakáról írott cikkemmel köszönteni. 2. Zsigmond pénzverését korábban POHL Artúr foglalta össze (POHL 1967-1968), az ő eredményeit követve - elsősorban az aranypénzverést (annak is második szakaszát) figyelembe véve - legutóbb pedig az erdélyi PAP Ferenc (PAP, Francise: Contribuai la studiul monedelor lui Sigismundi I de Luxemburg. In: Simpozion de Numismaticq. Organizat ín memória martirilor câzuti la Valea Alba, la îmlinirea a 525 de ani (1476-2001). Chi§inau, 13-15 Mai 2001. Comunicari, studii sj note. Bucureçti 2002. 171-179). Gazdaságtörténeti szempontból ULRICH Attila elemezte Zsigmond monetáris politikáját: ULRICH, Attila: Geldpolitik und Geldverkehr in Ungarn während der Herrschaft Sigismunds. In: Das Zeitalter Sigmunds in Ungarn und im Deutschen Reich. Hrsg. Tillmann SCHMIDT, Péter GUNST. Debrecen 2000. 121-132. 3. Zsigmond cseh helytartóvá történő kinevezése: 1402. február 4., Königgrätz: ZSO II/l. no. 1424, az aranyforint éremképi változása: POHL 1967-1968. 43-44; HUSZÁR 1958. 74 (201. jegyzet). 4. STROMER 1973-1975. 92.