B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)
VII. A kút iszapos részének textilleletei
Fal iszony eg vad ászjelenet tel 1410-1420 (Museum der Stadt Regensburg) jelenik az e korban készült vadász vagy egyéb, természetből vett jeleneteket ábrázoló kárpitokon/ 73 és ablaküvegeken is alkalmazták. 174 Továbbra is nyitott kérdés, milyen textilen szerepelhettek a fent leírt rátétdíszek. Egyes kutatók, így Kristó Gyula szerint „ általános szokás volt a felsőruhák és a palástra kerülő eltérő színű foltokat, hímzést, horgolt csipkét és kisebb nagyobb mintából sajtolt ezüst boglárokat, virágokat vagy betűket alkalmazni díszítésként." 175 A korabeli ábrázolásokon gyakran látható uralkodók, nemesek, egyházi személyek ruháján, köpenyszerű viseletén növényi, uralkodók esetében heraldikus díszítés, esetleg a kettő elegye. 176 A tölgyleveles textilek virágos végződésének analógiáját felfedezhetjük Habsburg Ágnes királyné königsfeldeni zászlóinak egyikén is, a rátétes technikával 1350 körül készült kettős keresztes zászlón. 177 A tölgyleveles rátétek használatának egyik lehetséges módjára az a koronázási ruha derít fényt, melyet Bécsben a Schatzkammerban őriznek. 178 A délnémet műhelyekben készült, a XIV. század első feléből származó Adlerdalmatika a császári koronázási ornátus része volt. 179 Készítéstechnikája hímzett rátétes, anyaga bíborszínű kínai damaszt, amely 1300 körül készült. A felvarrt medalionok arany háttérben, fekete sast mintáznak. Számunkra különösen érdekessé a gazdagon hímzett szegély motívumai teszik. Ezen a 173 SCOTT 1993.173.p. „A vadász visszatérése'' XIV. századi francia hímzés, selyembársony alapon ezüst- és aranyszállal (British Museum). Igen szép példáit láthatjuk a regensburgi Városi Múzeumban őrzött, 1390-1450 között készült faliszőnyegeken is: REGENSBURG 1998.1. köt. 342-345. p, Il.köt. 246-249.p, valamint a Sens-i Szent István katedrális kincstárában őrzött selyemkárpiton, melynek bordűrjén címerek láthatók. Készítését a XIV. század első negyedére teszik. PHILIPPE LE BEL 252-254. p. 167. kat. sz. (Regula Schorta) 174 H. GYÜRKY 1998. 268 269, 283. p. 175 KRISTÓ 1988.244. p. 176 ANJOU LEGENDÁRIUM XL Szent Márton 122 (v: 77 v ), LToulouse-i Anjou Lajos 151 (v. 92 r ) KÉPES KRÓNIKA fol. Ír, 8v, 20v, 23v, 30r és v, 5 Ír, 54v, 59r, 61 v, 62r, 63r, 70r és v. 177 Bern, Historisches Museum 129. kat. sz. Ld. BAYERN UNGARN 2001. 125. p. 178 A darabra H. Gyürky Katalin hívta fel a figyelmemet, köszönöm. 179 SCHLOSSER 1918. 64-65. p. Tafel XXIX-XXXL: KOHLHAUSSEN 1955. 205-206. p.
