B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)
VII. A kút iszapos részének textilleletei
160 Tűzésnek nevezik, amikor a két képeztek a 10., 11. és 26. számú négyzetek; ezeknél a 4., 5. és 20. vagy többrétegű anyagra az előszámú vágásos címert ábrázoló négyzeteket varrták rá a szomszédos darabokra. • BÉLELÉS A textilen számos öltésnyomot, valamint a hátoldalon sok, öltéshez használt selyemfonal-maradványt figyeltünk meg. Ezek alapján biztosra vehető, hogy a kárpit tűzött 160 és alábélelt volt. Az Anjou-címeres részeken az öltésnyomokat követve - a liliomokat szabadon hagyó, 10 mm távolságú - átlós rácsrendszert találtunk. A vágásos címerrészeken az előöltések öltésnyomai 10-15 mm vagy tűzőöltéssel körbevarrt mintát az alapszövetre varrják, és a minta az alapból kiemelkedik. E NAGY-KRALOVÁNSZKYMÁTÉFY-JÁRÓ 1993.91.p. A kárpit előoldalának részlete