B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VI. Összefoglalás a régészeti eredmények alapján

105 KAUFMAN 1895.219-220. p, SCHEIBER 1983.112-115. p., ZOLNAY 1987. 7. p, 12. jegyzet 106 KOHN 1884.331.p. 107 (. ..per portám que est iuxta syna­gogam Iudeorum...)MZSO V/l. köt. 1959.13.p. 12.kat.sz. 108 THURÓCZY 1978. 284. p. Bonfim annyit tesz hozzá, hogy miután nem sikerült a zsidókat igaz hitre térítem, a király „állami rendelettel valamennyit kiűzte Magyarország­ról, megengedve, hogy holmijukat és vagyonukat sértetlenül maguk­kal vigyék." BONFINI 1995. 483. p. (2.10.475). ForrásaThuróczi volt. 109 SCHWEITZER 1994. 749-750. p., KOHN 1884. 155. p. 1 lOMZSOI.köt. 1903.75. p. 111 Zolnay szerint a zsidók vissza­költözésük után a mostani Táncsics Mihály utca két oldalán, a Kam­merhof mellett, 1381 után teleped­tek le (ZOLNAY 1987. 29. p.). I. Lajos király 1381-ben elajándékoz­ta a Kammerhofot a budaszentlő­rinci pálos kolostornak, az ural­kodók ezután a Várhegy déli részén megépült palotát használták. Kubinyi szerint a zsidók legkésőbb 1367-ig visszatértek, s a Várhegy északi részén telepedtek le. (KUBINYI 1995. 10. p.) 112 Végh András részletes topográfiai adatokkal és oklevelek elemzésével kimutatta, hogy a költöztetési elmélet téves adatokon alapul. (VÉGH 1999. 29-30. p.) Az északi részen a zsinagóga telke az 1420-as években még nem volt zsidó tulaj­donban. 113 Magyar Károly, Végh András és a szerző kutatásai a Zsidó (mai Szent György) utcában: MAGYAR 1992/A 109-111. p., RF 1997. 94­95.p. 140/1 kat. sz., RKM 1998. 131-132. p.26-27. kat. sz, RKM 1999. 177-179. p.37. kat. sz. Korábban Zolnay László feltárásai e területtől délre: ZOLNAY 1984. 203-209,215. p. 114 HELGERT-SCHMID 1998. 163. p. Abb. 1. FELGENHAUER 2000. 76. p. 115 HELGERT-SCHMID 1998. 168. p. 116 VÉGH 1999. 29-30. p. A zsidók Budán a XIII. században a Várhegy déli részén tele­pedtek meg. Korai temetőjük a déli oldalon, a várfalak alatt, a mai Pauler Tivadar utca - Alagút utca környékén volt, az onnan előke­rült legkorábbi sírkő 1278-ból való. 105 A mai Dísz tértől dél felé veze­tő nyugati utcát a középkori oklevelekben Zsidó utcának, majd Szent Zsigmond utcának hívták (ma Szent György utca). A zsidók ezen az utcán kívül más utcában is lakhattak. 106 Zsinagógájuk első említése 1307-ből való, amikor is Károly Róbert király hívei Werner fia, László vezetésével a zsinagóga melletti kapun hatoltak be a várba. 107 1360 körül I. Lajos király kiűzte Magyarországról a zsidó­kat. „A hit buzgó terjesztője révén, katolikus hitre akarta téríteni a zsidókat, és meg akarta őket nyerni Krisztusnak; amikor tervét a zsidók megátalkodott makacssága miatt nem tudta megvalósítani, az összes zsidókat elbocsátotta egész Magyarországon, s elrendel­te, hogy űzzék ki őket. Javaikat és kamatszedésből felhalmozott vagyonukat megvetette, mint a sarat, s nem akarta sem birtokba venni, sem lefoglalni. A zsidók valamennyien kivonultak Ma­gyarországról, és szétszóródtak Ausztriában és Csehországban." 108 1364-ben visszatérhettek, 109 házaikat visszavásárolhatták, sőt arra is van adat, hogy a király visszaadta a hazatért zsidó házát. 110 A visszatelepedés helyét és idejét illetően azonban már megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók szerint a zsidók visszatérésük után a Várhegy északi részén telepedtek le, 111 a legújabb régészeti és topo­gráfiai kutatások az átköltözés időpontját későbbre teszik. 112 A Szent György utca nyugati felének beépítettségét az utóbbi évek régészeti kutatásai igyekeztek tisztázni. 113 Budán több helyen, így itt is megfigyelhető volt, hogy a telkek az első középkori város­falig kihúzódtak. Bécsben a legutóbbi feltárások tisztázták, hogy a Judenplatz csak a zsidók 142l-es kiűzése után alakult ki, korábban ott egy mindkét oldalán beépített utca húzódott. 114 A XIV. század második felében a bécsi zsidónegyed hetven, többnyire kétemeletes házában mintegy nyolcszáz személy élt. Az utcák a negyed felé nyitottak voltak, viszont az átjáró utcákat éjszakára kapukkal zárták el a város többi részétől. 115 Budán azonban nem különült el ennyire a zsidónegyed és úgy tűnik, hogy nem csak kizárólag zsidók lakhattak a Zsidó utcában. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom