K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Az intézmény működése az 1980-as évek közepén (1982-1987)

64. kép. Képzőművészeti kiállítás a Kiscelli Múzeumban. 1983. lítás hasznosítása: vetélkedőket rendeztek a szakmunkástanulók és a szocialista brigádok számára, továbbá a Hadtörténeti Múzeummal közösen, a Néphadsereg alakulatainak közreműködésével, megrendezték a „Dicsőség a Hősöknek" c. helyismereti mozgalmat és játékot. A vetélkedők felélénkítették a Múzeum kapcsolatát a szocialista brigádokkal, annyira, hogy megállapítást nyert: „a vállalatokkal való együttműködés legeredményesebb formája az évfordulók alkalmából rendezett vetélkedők sokasága, amely tömegeket képes megmozgatni. A brigádok évközi múzeumlátogatása nehezen szervezhető, s lassan sorvadnak az eddig kialakított kapcsolatok. A brigádszerződések formájának, tartalmának újítását tervezzük."

228 A másik nagy, szintén évfordulós kiállítást „350 éves a Tudományegyetem, 1635-1985" címmel rendezte meg a Múzeum. Ezen kívül még több kisebb tárlat terhelte az intézményt. A Bartók Béla Emlékház kiállításaival, rendezvényeivel viszont egyre kevesebb gondot jelentett a BTM vezetésének. Ugyanis a Fővárosi Tanács döntése alapján 1984. augusztus 1-től önálló osztályvezető irányításával működött, részben önálló költségvetési szervként. 1987. július 1-től vezetője igazgatói kinevezést kapott.

229 A Múzeum ásatási tevékenységében 1985-től változás következett be. Mivel 1984-ben az óbudai ásatások zöme befejeződött és a jövőben csak kisebb részletkutatásokat terveztek, lehetőség nyílt más, fontos tudományos problémát eldöntő feltárásokra. Ezt segítette az 1984-ben megszervezett saját ásató munkásbrigád, amellyel több feladatot és gazdaságosabban tudtak ellátni. Téli időszakban kőtárrendezéssel foglalkoztak. Különösen a középkori kőtárakban elvégzendő munka volt a körülmények miatt szinte megoldhatatlan. A Múzeum vezetése kísérletet tett egy új, korszerű kőtár megvalósítására. Erre a vár nyugati fala által határolt, ún. „Török kert" területét jelölték ki. A vázlatterv elkészítésére a Műszaki Egyetem Középkori Építészeti Tanszéke kapott megbízást. A beruházás a VII. ötéves terv folyamán valósult volna meg, 122 millió forint költséggel. A főigazgató a kőtár helyzetéről készült jelentést és a tervet az ősz folyamán felterjesztette a Fővárosi Tanácshoz.

230 1986 januárjában, a VI. ötéves terv teljesítéséről készült beszámolóban a főigazgató nem optimistán írt a kilátásokról: „A kőtár helyzete nem javult, bár az új raktár tervét minden illetékeshez megküldtük, megkísérelve legalább az elvi továbblépést, de úgy tűnik, helyzetünk a következő tervidőszakban sem változik 65. kép. Az óbudai régészeti kutatások soréin feltárt római katonai tábor maradványainak bemutatása a III., Flórián téren. 1984. 22S BTM A Its/.: M. 437-87. Ezt az újító szándékot tükrözi a Kiscelli Múzeumnak a Szikra Lapnyomda „Lendület" szocialista brigádjával 1987-ben kötött szerződése is. Hbbcn a brigád vállalta a kiscelli és a palotai kiállításokon lévő nyomdagépek évi egyszeri karbantartását, a Múzeum pedig azt. hogy a brigádot minden kiállítására meghívja, és szakmai vezetést tart számára. BTM KI. 545/1987. márc. 16. 229 1988-ban az új főigazgató, Selmeczi László a BTM szervezeti korszerűsítésével kapcsolatban javasolta a Bartók Béla Emlékház leválasztását a Múzeumtól és önálló intézményként való működtetését. (Ez 1989-ben valósult meg.) BTM A ltsz.: M. 659-92, M. 642-91. 210 BTM KI. 1045/1985., 1473/1985.