K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

összefoglaló várostörténeti kiállítás megrendezésére és a középkori királyi palota maradványainak bemutatására. A kiállítások tématervét összhangba hozták a készülő „Budapest Története" c. munka megállapításaival, kronológiai beosztásával, a pincetérben a „Buda vára a középkorban" c. kiállítást rendezik meg enteriőrszerűen, a földszinten a várostörténeti tárlat őskortól a középkor végéig terjedő részét, míg az első emeleten az újkori részt 1686-1950-ig, NagyBudapest létrehozásáig. A római kor bemutatását az ismétlések elkerülése végett összhangba hozzák a római kori kiállító helyekkel.

66 A kiállítások forgatókönyvének vitája 1965. június 18-án volt. Ezen a BTM vezető tudományos munkatársain kívül részt vettek a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya, a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya, a MTA Történettudományi Intézete, a Párttörténeti Intézet, a Fővárosi Levéltár, az Országos Levéltár, valamint a társmúzeumok részéről is. A vitaanyagból kitűnik, hogy lényegi változtatás nem volt szükséges.

67 Valószínűleg a palotai kiállításokkal és költöztetéssel hozható kapcsolatba, hogy a korábbi felügyeleti vizsgálat javaslatainak megfelelően az Emlékmű Felügyelőség kivált a Múzeumból és 1965. január l-jével önálló intézmény lett. Ugyancsak ez lehetett az egyik oka a főigazgatóhelyettesi állás létrehozásának is, szintén január l-jével. Az 1965-ös esztendő a II. világháború befejezésének, egyúttal az ország felszabadulásának a 20. évfordulóját is jelentette. Munkatervi feladat volt ennek megünneplése tudományos konferenciával, amelyen a Múzeum részlegei beszámoltak az azóta elért eredményekről. Néhány kerületben (Kőbánya, Csepel, Pesterzsébet) felszabadulási kiállítást rendeztek. Az Új- és Legújabbkori Osztály Kultúrtörténeti Csoportja pedig pályázatot hirdetett az évfordulóval kapcsolatban, amelyre 239 pályamű érkezett.

68 Az év jelentős, sikeres közművelődési eseménye volt az októberi múzeumi hónap keretében, középiskolások számára rendezett, a Múzeum kiállításaihoz kapcsolódó történelmi vetélkedő, mintegy 100 tanuló részvételével.

69 1965-ben két ellenőrző vizsgálatot tartottak az intézményben. Az év első felében az új- és legújabbkori múzeumi tevékenységet vizsgálták. A vizsgálat célja a Fővárosi Tanács 1962. december 12-i VB ülésén hozott 911. és 912. sz. határozatok végrehajtásának ellenőrzése. E határozatok, amint korábban tárgyaltuk, a Múzeum tudományos fő irányának, az 66 TARJÁNYI, 1965. 67 BTM KI. 33/13/1965. - forgatókönyv, 33/45/1965. jún. 18. jegyzőkönyv. HX BTM KI. 125/1965. - 1966. jan. 5., 203/1965.; BTM A ltsz.: M. új- és legújabbkori kutatások fejlesztésére, a tömegbázis növelésére, valamint a kerületi helytörténeti gyűjtemények szakfelügyeletére vonatkoztak. A vizsgálat május 21. és június 7. között zajlott. A vizsgáló bizottság vezetője Dévényi Józsefné muzeológus, a Fővárosi Tanács Népművelési Osztályának múzeumi és képzőművészeti főelőadója volt, tagjai: Mucsi Ferenc (MTA), Incze Miklós (Országos Levéltár), Wilhelmb Gizella (Magyar Nemzeti Múzeum), Szakács Margit (Legújabbkori Történeti Múzeum), Bácskai Vera (Fővárosi Levéltár), Lóránt Ferenc (Bem József Gimnázium szakfelügyelője). A vizsgálat kiterjedt az Új- és Legújabbkori Osztály gyűjtő, nyilvántartó, tudományos és ismeretterjesztő tevékenységére, továbbá a kerületi helytörténeti gyűjtemények és szakkörök szakmai felügyeletére. A bizottság megállapította, hogy az osztály munkája nagy fejlődésen ment át és a korábbi vizsgálat javaslatainak eleget tett. Főbb javaslatai a további fejlődés céljából: a tudományos publikációk ösztönzése; célgyüjtés a hiányzó emlékekért; a raktári rend végleges kialakítása; a néprajzi és életmód- valamint a gazdaságtörténeti csoport összevonása; a gyűjtőkör pontosabb elhatárolása ill. egyeztetése a Fővárosi Levéltárral, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral, a Legújabbkori Történeti Múzeummal és a Műszaki Múzeummal; a Kiscelli Múzeum látogatottságának fokozása, idegenforgalmi vonzerővé tétele. A Fővárosi Tanács feladataként jelölte meg a tudományos munkák kiadásának biztosítását, az épület felújítását, fűtése megoldását, a Széchényi Könyvtár raktárának kiköltöztetését, valamint egy muzeológus és egy fémrestaurátor felvételét. Az intézmény vezetése lényegében elfogadta az észrevételeket, javaslatokat. A Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya a bizottság javaslatait határidő megjelölésével a Múzeum feladataként határozta meg. December végi felterjesztésében a főigazgató a külső intézményekkel való együttműködésről, a gyűjtőkörök egyeztetéséről számolt be.

7(1 A másik vizsgálatot az I. kerületi Népi Ellenőrző Bizottság végezte az intézmény költségvetési, gazdálkodási tevékenységével kapcsolatban. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy mennyiben érvényesül az 1965. évi költségvetés végrehajtásánál, az 1966. előirányzatok készítésénél az MSZMP KB 1964. decemberi határozata. A vizsgálatot megelőzően a Fővárosi Tanács az MSZMP KB határozata alapján az év elején irányelveket adott ki a népgazdaság helyzetének felmérése alapján megállapított célkitűzések megvalósítása érde142-79. A konferencia anyaga: A Budapesti Történeti Múzeum tevékenysége a felszabadulástól napjainkig. Bp. 1965. » BTM KI. 536/1/1965.; BTM A ltsz.: M. Ió9-79. 70 BTM A ltsz.: M. 293-83.; BTM KI. 392/1965.