K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

ellenezte, esetleg korlátozta is, de nem akadályozta a Múzeum tudományos munkatársainak részvételét a főváros területén kívül folyó kutatásokban. A törvény szerint a BTM fölött a felügyelet jogkörét a művelődésügyi miniszter a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya útján gyakorolja, az intézmény főigazgatóját pedig a művelődésügyi miniszter hozzájárulásával nevezi ki a Fővárosi Tanács elnöke. 1964 tavaszán felgyorsultak az események a palotába költözéssel kapcsolatban. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a palotában tervezték elhelyezni a Budapesti Történeti Múzeumot, a Legújabbkori Történeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, a Néprajzi Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat, s felmerült a Színháztudományi Intézet elhelyezése is.

60 A Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya 1964. május 18-án közölte a Gazdasági Bizottság határozatát, amely szerint a palota „E" szárnya 1966. december 31-ig átadásra kerül. A Múzeumnak erre az időpontra, a beköltözés megkezdésére fel kell készülnie. El kell készítenie a kiállítás forgatókönyvét, a Szentháromság utcai épület helyiségei felhasználásának tervét, a berendezés és az átköltözés költségvetését. A Múzeum elkészítette a palotai kiállítás forgatókönyvi vázlatát az őskortól kezdődően, valamint a beköltöző részlegek (Középkori Osztály, az Új- és Legújabbkori Osztály várostörténeti részlege, a főigazgatóság, Gazdasági Hivatal) elhelyezési tervét. Az eddigi tervek szerint a Szentháromság utcai épületbe költözik az Ős- és Ókortörténeti Osztály, hat helyiségébe pedig kiállítás kerül. A kiscelli kastélyban marad az ipartörténeti, valamint a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény, enteriőrszerü kiállítása. Később a parkban szabadtéri múzeum kialakítására kerülhet sor.

61 Az Ős- és Ókortörténeti Osztálynak a Szentháromság utcai épületbe költöztetésével kapcsolatban Gábori Miklós osztályvezető még augusztus folyamán a főigazgatónak aggályait fejezte ki: a Károlyi-palotai helyzethez képest az átköltözés 50 %-os terülctvesztést jelentene, s a jelenlegi nyolc teljesíthetőnek, hogy a Múzeum kiadványaiban helyet ad külső kutatók fövárostörténeti tudományos munkáinak. A Budapesti Történeti Múzeum tevékenysége a felszabadulástól napjainkig. Bp. 1965. 12. A BTM országos múzeumi minősítését az 1032/1981. (X.30.) számú minisztertanácsi határozat megerősítette. 60 BTM KI. 195/1964., 195/3/964. márc. 3., okt. 16. »1 BTM KI. 195/12/1964. máj. 18., szept. 14. Felmerült az az elképzelés, hogy a kiköltöző várostörténeti gyűjtemények helyére kerüljön a tervezett Építészeti Múzeum. Erről I.: Magyar Nemzet 1964. febr. 9.. 1965. júl. 25., Esti Hírlap 1966. júl. 25. A BTM részlegcinek fenti elhelyezését lényegében még 1965-ben is így gondolták. L.: A Budapesti Történeti Múzeum tevékenysége a felszabadulástól napjainkig. Bp. 1965. 8. 62 BTM A ltsz.: M. 276-83. munkaszoba helyett öt állna rendelkezésre. Ezenkívül figyelembe kell venni a gyűjtemények állandó gyarapodását is. Javaslata: „A megoldás az lenne, ha a Vármúzeum épületét teljes egészében az Ős- és Ókortörténeti Osztály kapná meg, vagy az eddigitől eltérő új javaslattal lépnénk felettes hatóságunk elé."

62 A főigazgató a Fővárosi Tanácshoz írt felterjesztésében figyelmen kívül hagyta az osztályvezető véleményét. A Ferdinánd-kapu megnyitásával kapcsolatban pedig felmerült az építési területen tárolt kőemlékanyag megfelelő elhelyezése a palota keleti falrendszerében kialakítandó kőtárban.

63 Az „E" épület pinceterében rendezendő középkori kiállítással kapcsolatban meg kell említeni egy érdekes szempontot, amelyet a Középkori Osztály vezetője, Kumorovitz Lajos mintegy irányelvként vetett fel. Megfigyelése szerint a látogatók - bár a palota funkciója megváltozik - továbbra is „királyi palota" elnevezéssel élnek, és az ásatások után a középkori kiállítástól azt várják, hogy megközelítően hűen mutassa be a középkori magyar királyok lakóhelyét. Véleménye szerint ezt az igényt szem előtt kell tartani a kiállítás tervezésénél: enteriőrszerű elrendezéssel kell megközelíteni az eredeti állapotot. Ehhez beruházásokra, rekonstrukciókra, másolatok készíttetésére, műtárgykölcsönzésekre stb. van szükség.

64 A végleges megoldás csak részben valósította meg ezt az elképzelést. Volt még egy másik - szintén meg nem valósult - terv is, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria és a BTM közösen dolgozott ki abból a célból, hogy mivel egymás szomszédságába kerülnek, a két intézmény közötti átjárással mintegy körforgalomszerűen összekapcsolják a BTM alatt lévő középkori épületrészeket és a Galéria régi magyar képzőművészeti anyagát bemutató kiállításokat. A Galéria a várkertben szabadtéri szobormúzeumot, a BTM pedig ugyanide középkori lapidáriumot tervezett.

65 A palotában rendezendő kiállítások tervét a főigazgató 1965-ben a Múzeumi Közleményekben ismertette. Véleménye szerint a BTM bár a palota kis részét kapta meg, nagy lehetőséget nyert egy nagy 63 BTM KI. 195/28/1964. okt. 1. Ismeretes, az Ős- és Ókortörténeti Osztály a közelmúltig a Károlyi-palotában maradt és a középkori kőtár terve sem valósult meg. 64 BTM KI. 195/1964. 65 ZOLNAY, 1963. A szerző ismerteti az akkori változatot a különböző intézmények elhelyezésére: a Várszínház és a karmelita kolostor épületébe kerül a Színháztudományi Intézet, a Sándorpalotát a királyi palota „A" szárnyával együtt a Legújabbkori Történeti Múzeum rendelkezésére bocsátják, a „B-C-D" szárnyakba a Magyar Nemzeti Galéria költözik, az „E" épület a BTM-é lesz, a nyugati „F" szárnyat a Széchényi Könyvtár foglalja el. A volt Honvédelmi Minisztérium épületromját lebontják, és helyén modern épületben a Néprajzi Múzeumot helyezik cl. A sajtóban néhol felcserélve szerepelnek az intézmények, pl.: Magyarország 1965/26. sz. jún. 27.