K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A Budapesti Történeti Múzeum ismét a főváros intézménye
41. kép. A kiállítás ÍV. Termének részlete. A falon Engelsidézet. 1952. került, az üzemekkel a kapcsolat az eredeti elképzelés szerint alakult. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ISMÉT A FŐVÁROS INTÉZMÉNYE Az 1953-as esztendő jelentős változást hozott a múzeumok életében. A MMOK az Elnöki Tanács 1952. évi 25. sz. törvényerejű rendelete értelmében megszűnt, és 1953. február l-jével a múzeumi terület irányítását a Népművelési Minisztérium vette át. A közvetlen, gyakorlati vezetés a Múzeumi Főosztály feladata lett. 174 A MMOK megszűnésének ill. megszüntetésének oka az általa végzett irányítás túlzott központosításában keresendő. Legfőbb szakmai irányító szervnek tartva, vezetői túl sok szakmai feladatot központosítottak, amivel a MMOK végül is nem tudott megbirkózni. 175 Az előzményhez tartozott a múzeumi területet a párt részéről ért bírálat is. 176 Később, visszatekintve, a központosítás kezdeti szakaszát azonban pozitívan értékelték: „A kezdeti centralizáció a múzeumi területen igen eredményes volt, mert biztosította a hálózat eredményes, egyenletes fejlődését, ellátta a hálózatot az új képzés során megfelelően felkészült szakemberekkel. Megindult a belső múzeumi munka egységes gyakorlata, 174 A Múzeumi Főosztály vezetője Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum irányítója lett. 175 KOREK, 1965. 311., 315. Az átszervezésről lásd a MMOK körlevelét: BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1953. jan. 5. 176 NAGY S., 1954. 208. 177 KOREK, 1988. 123. L. még: BALASSA, 1980. 547., KŐHEGYIMKRK, 1998. 15. 178 Jegyzőkönyvek az átadásról: BTM A Ki. 1953. júl. 28.; Fővárosi Tanács VB határozata: BTM A Ki. 1953. aug. 25., nov. 2. A fővárosi képzőművészeti gyűjtemény még ez évben beolvadt a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Országos Képtár anyagába, majd ezzel együtt az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti korszerű kiállításokat hozott létre ... és a múzeumok valóban a köznevelés szolgálatába állhattak ..." I77 A BTM esetében a változás azt jelentette, hogy részlegei augusztus 1-jei hatállyal visszakerültek a Fővárosi Tanács kezelésébe, kivéve a Fővárosi Képtárat és a Petőfi Múzeumot, amelyeket a Népművelési Minisztérium felügyelete alá vont. A Múzeumhoz csatolták a pesterzsébeti „múzeumi gyűjtőhelyet". 178 A MMOK-tól visszakerült a BTM-be Pogány Ö. Gábor, főigazgatóhelyettes beosztásban. 179 A Népművelési Minisztérium hamarosan belső szervezeti változtatást rendelt el: egyesítette az Aquincumi Múzeumot az Ókori Osztállyal (ennek része a Régészeti és Ásatási Intézet), „Régészeti Osztály" néven. Ezzel meg kívánta szüntetni azt az eddigi visszás helyzetet, hogy a római kor anyagát párhuzamosan két osztály gyűjtötte. Elrendelte, hogy az Aquincumi Múzeumban csak a kiállítás maradjon a tercmőrökkel és az ügyeletes muzeológussal, minden más költözzön a Károlyi-palotába. Hely biztosítása céljából elrendelte az „amúgyis rendkívül alacsony látogatottságú" „Budapest az őskorban" c. kiállítás lebontását. A Régészeti Osztály vezetője Szilágyi János lett. 180 Az egyesítéssel egyidejűleg a Múzeum gyűjtőkörének nem megfelelő, NagyBudapesten kívül előkerült leleteket át kellett adni az illetékes szentendrei múzeumnak. 181 Az átszervezés után a Múzeum felépítése a következő volt: Főigazgatóság (főigazgató, gazdasági csoport, irattár, tervfelelős, újítási, biztonsági és személyzeti felelősök) helye: I. Szentháromság u. 2. (Vár-múzeum), Régészeti Osztály (Ős- és népvándorlás-kori csoport, Római kori csoport) - helye: V, Egyetem u. 16. (ma: Károlyi M. u. 16.), Középkori Osztály (Vármúzeum) - helye: I., Szentháromság u. 2., Újkori Osztály (Kiscelli Múzeum) - helye: III., Kiscelli u. 108. 182 A Múzeumi Főosztály az áprilisban tartott országos múzeumvezetői értekezleten ismertette a múzeumügy feladatait, amelyek között kiemelte a népművelésbe való szervesebb beépülést, tervszerű részvételt a kulturális forradalomban, az aktuális kormányzati határozatok múzeumi vonatkozású teendőinek segítését. 181 Az 1953. évi munkatervek Galéria gyűjteményének része lett. FÖLDES, 1998a. 18. A Pesterzsébeti Múzeum kialakulásáról lásd: CSEH, 1955. 1 " BTM A Ki. 1953. márc. 18. 180 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1953. júl. 20., BTM A Ki. 1953. júl. 21.; Jegyzőkönyv a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályán lefolyt tárgyalásról az átszervezés tárgyában. 1953. máj. 19. Gerevich László hagyatéka, MTA Régészeti Intézet. 181 BTM A Ki. és BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1953. aug. 12. 182 BTM A Ki. 1953. szept. 4. Minden részlegnek külön-külön volt tervfelelőse. 183 KOREK, 1965. 316.
