K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

termelés közben igen gondosan fogják figyelni, hogy a földben el ne tűnjön a legkisebb darab cserép vagy agyagrög sem"; más „a tisztasági verseny keretében vállalja két irodahelyiség ajtó- és ablakszárnyainak valamint a függőlámpa buráinak szappanos vízzel való lemosását"; az egyik régész felajánlja, hogy „a terep pontos ismeretével és térképek alapján végzett mérésekkel elősegíti, hogy a kutató árkokat olyan helyen indítsák el, ahol a legkevésbé pusztulhatott el a régi társadalmak hagyatéka"; másik muzeológus írta: „Mivel eddig tudományos munkámhoz csak alapelveit sajátítottam el a dialektikus történelmi és filozófiai materializmusnak, ezen május ünnepe alkalmával a teljes elmélyülést vállalom el azokban."

101 A júniusban kitört koreai háború miatt augusztusban „koreai hetet" kellett tartani, ugyancsak munkafelajánlásokkal.

102 38. kép. A palota oroszlános udvarának régészeti kutatása. 1952. 101 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1950., Aquincumi Múzeum 117/1950. ápr. 21. 102 BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 226/1950. aug. 9., Régészeti és Ásatási Intézet 232/1950., BTM A KOi. 1950. aug. 25. 103 Az 1952-ben tartott múzeumvezetői értekezleten a Közoktatásügyi Minisztérium osztályvezetője, Szabolcska Ferenc is a MMOK igen fontos eredményének tartotta a Budapesti Történeti Múzeum fejlődését: „A Budapesti Történeti Múzeum, amely pár évvel ezelőtt még szervezetlenségből és egyéb okból kifolyólag szinte alig fejtett ki munkát, az utóbbi egy-két év alatt szinte rohamléptekkel fejlődött ki ... A múzeum széttagoltsága következtében kevésbé egyenletesen fejlődött, de reméljük, hogy a következő időben az erősebb irányítás egyenletesebb fejlődési lehetőséget fog biztosítani ..." A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának ötödik múzeumvezetői értekezlete, 1952. jún. 25-28. Bp. 1952. 6. Megjegyezzük, hogy a korábbi A MMOK 1951 januárjában tartott harmadik múzeumvezetői értekezletén Ortutay Gyula elnöki beszámolójában az előző év nagy eredményének tartotta a múzeumi terület egységes szervezetté alakítását, hogy az összes múzeum egyetlen központ vezetése alá tartozik. „Hatalmas lépés ez. Minden bizonnyal a volt úgynevezett fővárosi múzeumoknál és a vidéki múzeumoknál dolgozó múzeumvezető kartársak és egyéb dolgozók tudják elsősorban lemérni ennek jelentőségét mind a tudományos megbecsülésben, mind költségvetési vonalon, munkájuk jövendő lehetőségei szempontjából. Ha valaki elemezné idei költségvetésünket, éppen a vidéki és a volt fővárosi múzeumok szempontjából a fejlődésnek hallatlan ütemét találhatná meg." - jelentette ki.

103 Másik nagy eredmény, hogy „komoly mértékben megindult a muzeológia területén a szakmai és az ideológiai fejlődés." Ezt a „forradalmi változást" szolgálta az ideológiai képzés elindítása, a szovjet muzeológia, a régészet, néprajz, művészettörténet eredményeinek ismertetése, kiadványok megjelentetése. Pogány Ö. Gábor szerint az ideológiai oktatásban probléma a gyakorlati alkalmazás, s hogy nem olvassák a Szabad Népet. Ortutay ugyancsak fontosnak tartotta, hogy kezd megszilárdulni a „szocialista munkastílus", s ebben nagy szerepe van a munkaversenynek. Problémaként említette a kritika önkritika nem kellő alkalmazását, a hiányos propagandát. Kiemelte a jó együttműködés kialakításának szükségességét a párt szervezeteivel és a tanácsokkal. Pogány Ö. Gábor fontosnak tartotta a MDP Politikai Bizottságának 1950. november 21-i határozatát az agitációval kapcsolatban: a tömegek nevelésében a kulturális területen belül a múzeumoknak is feladatuk az agitáció.

104 A Fővárosi Múzeumnak a MMOK irányítása alá kerülése 1950 októberében fejeződött be.

105 Kivételt képezett a Képtár, amely nem tartozott a MMOKhoz. Az átszervezés szempontja, hogy a történeti anyagokat gyűjtő részlegek kerüljenek a MMOK időszak teljesítményének elmarasztalása nyilvánvalóan eltúlzott. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának harmadik múzeumvezetői értekezlete, 1951. jan. 25-27. Bp. 1951. 1-36. A MMOK alá kerülés befejeződésének időpontja egyes iratok szerint október 1., máshol október 10. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950. szept. 26-i ülésének jegyzőkönyvében a bejelentések között szerepel a VKM. 160016/1950-VII./4. sz. leirat alapján a fővárosi múzeumoknak és a Képtárnak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részére történő átadása. A Képtárnak a fővárosi múzeumi szervezetből való kiemelése mögött Földes Emília szerint az az érlelődő szándék húzódik, hogy a nem várostörténeti jellegű anyaga a felállítandó Nemzeti Galériába kerüljön. FÖLDES. 1998a. 18.