K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)
meny alkalmazottainak szakmai és ideológiai továbbképzése, együttműködés a múzeumok között, a raktárrendezés és a restaurálás helyzete. A nyertes múzeum jutalomként vándorzászlót és egy - a MMOK által készített - kiállítást, a második helyezett modern raktári felszerelést, a harmadik pedig teljes restaurátormühely berendezést kapott. A versenyben kitűnt dolgozókat pénzjutalomban részesítették. Az eredmény elbírálásánál a MMOK figyelembe vette a helyi Tanács, a párt- és tömegszervezet véleményét is. A munkaverseny állásáról a „Verseny Híradó" útján adtak tájékoztatást. Az eredményt az intézmény helyzetéhez, lehetőségeihez viszonyították. 66 Sem a helyezettek, de a versenyre jelentkezők között sem találkozunk a Fővárosi Múzeummal. 67 Ennek oka lehetett talán a vezetőváltozás: Pogány Ö. Gábor központi igazgatót április 1től áthelyezték a MMOK-hoz, és Gerevich Lászlót bízták meg az intézmény vezetésével, a Fővárosi Képtár élére pedig Végvári Lajos került. Az ősz folyamán az újkori várostörténeti kutatás irányítását Bertalan Vilmos vette át. 6S A munkaversenytől függetlenül a kiscelli kastélyban megrendezték „A Duna élete" c. kiállítást, a Fővárosi Képtárban „A magyar festőművészet haladó hagyományai" és a „Magyar grafika a 18-20. században" c. tárlatot, valamint válogatást adtak a Képtár szobor- és éremgyűjteményéből. 69 E tárlatokról elismerően szólt Zádor Anna művészettörténész: „Festészetünk haladó hagyományainak felkutatása terén a Fővárosi Képtár végezte a legszélesebb körű munkát, amikor több, mint húsz termes kiállításán kívül grafikai kiállításokkal, valamint a Fényes Adolf teremben rendezett kisebb monografikus kiállításokkal nemcsak új megvilágításba helyezte ez ismert vagy félreismert vagy teljesen ismeretlen müveket, hanem élénk kritikát kiváltva, hozzájárult a fogalmak tisztázásához, munkánk egészséges fejlesztéséhez." 70 Pogány Ö. Gábor „A magyar festőművészet haladó hagyományai" c. tárlatot így jellemezte: „első kísérlet arra, hogy a magyar festészetet társadalmi összefüggéseiben, mint a társadalomnak politikai és gazdasági vívmányait tükröző termékét állítsa a dolgozók elé." 71 A MMOK-nak nagy szerepe volt a múzeumok átpolitizálásában, a párt céljának megvalósításában: az új ideológia minél teljesebben hassa át a múzeumi 66 MMOK körlevele: BTM A KOi. 1950. jún. 20. A „Verseny Híradó"-t 1951-ben a „Múzeumi Híradó" váltotta fel. A vidéki múzeumok között folyó munkaversenybe enged betekinteni: KŐHL ; GYI-MKRK. 1998. 16. 67 Verseny Híradó 1950.; A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának harmadik múzeumvezetői értekezlete, 1951. jan. 25-27. Bp. 1951. 8. hN BTM A KOi. 43/1950. febr. 24.. 87/1950. ápr. 13., 96/1950. máj. tevékenységet. Ortutay Gyula, a MMOK elnöke az első, 1950 áprilisában tartott múzeumvezetői értekezleten hangsúlyozta, hogy a múzeumok ne legyenek a dolgozó néptől elszigetelt intézmények, hanem legyenek eleven kapcsolatban a dolgozókkal, a múzeum munkatársai menjenek el az üzemekbe, gyűjtsék össze a munkásság harcainak, a munkásmozgalomnak emlékeit és rendezzenek belőlük kiállításokat. A múzeumi kiállításoknak politikai nevelő hatásúnak kell lenniük: rá kell mutatni a termelés, a társadalom és a kultúra összefüggéseire, érvényesíteni kell a természettudományos és internacionalista szellemet. A hibákat pedig önkritikusan fel kell tárni. Példakép a Szovjetunió múzeumpolitikája, amely szerint a múzeum ideológiával harcoló és nevelő intézmény, feladata részt venni a proletariátus harcában. Az értekezleten Pogány Ö. Gábor bírálta az 1950. évi munkaterveket. Hibának jelölte meg, hogy ezeket „nem hatotta át eléggé az a kulturális, az a történelmi feladat, amely most társadalmunk átalakulásával kapcsolatosan kibontakozik. Nem foglalnak állást az egyre élesedő osztályharc kérdésében, nem foglalnak eléggé állást a kultúrforradalom kérdésében ... Ezek a munkatervek mutatják azt, hogy a múzeumok ... bizonyos fokú tájékozatlanságot árulnak el, elsősorban az ideológia terén ..." Ezen a helyzeten egy brosúrával kívánnak segíteni, 72 elindítandó egy olyan fejlődési folyamatot, amely „a jó szakembereket, ezt az értékes káderanyagot a tömegek nevelésében és a most folyó osztályharcban elszánt és a szocializmus építését elősegítő har34. kép. A Kiscelli Múzeum ..Budapest 1686-1849" c. kiállítása. 1951. 23., BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 254/1950. szept. 28. 19 A budapesti múzeumok kiállításai. 1950. MMOK kiadványa. 0 ZÁDOR. 1951. 138. 1 A budapesti múzeumok kiállításai. Bp. 1951. Szerk.: POGÁNY Ö. GÁBOR. MMOK kiadványa. 9. A többi múzeumi részleg kiállításának ismertetését 1.: 6-7., 9-11. : A MMOK kiadott egy tájékoztatót „A múzeumi munkáról" címmel: BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 174/1950.
