K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Munkánkban bemutatjuk a legnagyobb önkormányzati múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum alapítását, történetét és működését a 115 éves fennállása alatt. Megírását indokolja, hogy eddig nem jelent meg róla részletes feldolgozás, hanem csak rövid összefoglaló ismertetéseket közöltek, többnyire az intézmény fennállásának évfordulói, vagy politikai események alkalmából.

1 A Corvina Kiadó gondozásában néhány éve megjelent kötet pedig rövid történeti áttekintés után - a gyűjtemények legszebb darabjait mutatja be.

2 E munkánkat megelőzően adtuk közre az alapítástól 1946-ig terjedő időszak feldolgozását,

1 amely kiegészítve alkotja kötetünk első két fejezetét. A BTM történetét az események időrendjében és nem témákra bontva (pl. gyűjteménygyarapítás, tudományos feldolgozás, közművelődés stb.) mutatjuk be, elkerülve így az események ismétlését, ugyanakkor biztosítva a változások, történések folyamatának, a fejlődésnek az érzékeltetését. Intézményünket, mivel része a múzeumi területnek, annak fontosabb eseményeivel összefüggésben vizsgáltuk, a politikai eseményeket pedig szükségszerűen háttérként vázoltuk. A BTM önkormányzati intézmény, de ugyanakkor - mivel a főváros történetével foglalkozik - az 1963. évi múzeumi törvény óta az országos múzeumok sorában foglal helyet. Mint a főváros közgyűjteményének, fontos feladata van Budapest művelődésében, hazai és nemzetközi kulturális kapcsolataiban. Ugyanakkor, mivel a múzeumi szakmai terület része, a mindenkori kulturális ügyek minisztériuma szakmai felügyelete alá is tartozik. Munkánkban törekedtünk érzékeltetni, hogy hogyan érvényesült a kettős irányítás, amely valójában 1945 után jelentkezett. A főváros ugyanis kezdettől fogva elutasította az állami felügyeletet az általa alapított intézmény felett, még az állami támogatás elvesztése árán is. A főváros múzeumának születése különbözik a hasonló városi gyűjtemények létrejöttétől. A XIX. század második felében a gazdasági, polgári fejlődés és a nemzeti öntudat erősödése együttesen vezetett a régészeti, történeti társulatok, egyletek megalakításához, amelyek működése eredményezte a múzeumalapításokat. A Fővárosi Múzeumot maga Budapest alapította meg az 1887. október 20-án hozott határozatával. Ezt indokolták a több mint egy évszázados múltra visszatekintő óbudai régészeti kutatások során előkerült római kori leletek és az igény a későbbi korok várostörténeti emlékeinek összegyűjtésére. Az alapítás megvalósulásában nagy szerepe volt a Fővárosi Tanács műpártoló személyiségeinek is. A Múzeum feladata kezdettől a főváros története emlékeinek gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és a közművelődés szolgálatába állítása. Megszervezője és első igazgatója az aquincumi ásatások vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának gyakornoka, Kuzsinszky Bálint volt. A Fővárosi Múzeum első épülete, az Aquincumi Múzeum 1894-ben nyílt meg, amelyet 1896-ban a millenniumra két oldalszárnnyal bővítettek. A múzeumi szervezet további kiépítésével 1899-ben Kuzsinszkyt bízták meg, aki más európai, de elsősorban a bécsi történeti múzeum példája nyomán dolgozta ki a Fővárosi Múzeum szervezeti és gyűjtési koncepcióját. Az újkori várostörténeti emlékek őrzésére és bemutatására a Fővárosi Tanács az 1885. évi kiállítás városligeti műcsarnoképületét jelölte ki, amelynek megnyitására 1907-ben került sor. A jelentős régészeti, újkori történeti és képzőművészeti tárgyakat magában foglaló gyűjtemények gyarapodásával hamarosan helyszűke, raktárhiány lépett fel, amely a mai napig végigkíséri a Múzeum történetét. A középkori emlékek gyűjtésével alakult a középkori gyűjtemény is, amelyet a Halászbástya nagy saroktornyában helyeztek el, s itt nyílt meg 1932-ben a közönség előtt a Középkori Kőemléktár. Kiállítását Horváth Henrik, az intézmény kiváló művészettörténésze rendezte. A középkori emlékek rendszeres kutatása is a 30-as évek elején indult meg, Garády Sándor vezetésével. Ezzel lényegében befejeződött a Múzeum ma is fennálló osztályainak, gyűjteményeinek kialakítása. 1933-ban, a Tanács által 1928-ban megvásárolt Károlyi-palotában, megnyílt a Fővárosi Képtár. 1935-ben rövid időre Csánky Dénes, majd Horváth Henrik vette át a Múzeum vezetését. Az ásatások irányítója Nagy Lajos lett, aki egy évvel később, a régészeti kutatások jobb megszervezése Fontosabb publikációk: GERFVICH, 1955.; SZILÁGYI, 1964.; NAGY T., 1964.; LÓCSY-KUBINYI, 1964.; SEENGER, 1964.; A Budapesti Történeti Múzeum tevékenysége a felszabadulástól napjainkig. Bp. 1965.; KŐSZEGI, 1978. Külön említjük Lenkei Andorné tanulmányát, aki a Fővárosi Múzeum megalakulásának előzményeit foglalta össze: Lenkei, 1957. ; Budapest Történeti Múzeum. Főszcrk.: BUZINKAY GLZA. Corvina Kiadó. Bp. 1995. 3 K. VÉGH, 1988., 1997.