K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - Az új politikai helyzetben (1947-1949)
30. kép. Az újra megnyílt Aquincumi Múzeum kiállításának részlete. 1948. Gyár, Magyar Olajipari Rt., Csepeli Posztógyár stb.). 12 A háború után nem sok idő elteltével lehetőség nyílt külföldön is az új magyar képzőművészet bemutatására. Az 1947-ben Londonban, Stockholmban, Firenzében, Rómában és Velencében rendezett kiállítások anyagának jelentős részét a Fővárosi Képtár szolgáltatta. 13 Az intézmény régészei is kivették részüket a kiállításrendezésből: megnyitották az Eskü téri Földalatti Múzeumot és részt vettek a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szervezésében rendezett „Buda múltja 1 ' c. kiállítás elkészítésében. 14 Kiállítások terén az 1948. év igen jelentős volt: egyrészt az 1848-as események centenáriumi rendezvényei miatt, 15 másrészt pedig megnyílhatott a közönség számára az Aquincumi Múzeum, a Középkori Kőemléktár, valamint a Kiscelli Múzeum egy része is. Március 15-én a Petőfi Múzeumban „1848. március 15." címmel nyílt kiállítás, korszerű, modern rendezésben. 16 Az újkori részleg - szintén március 15-én - a Fővárosi Népművelési Központban „Pest-Buda 1848-ban" címmel, majd júliusban a Károlyi-palotában „Fővárosunk 1800-1873 között", 17 decemberben a Rózsa Miklós Szalonban „Pest-budai üvegek és porcelánok" címmel nyitott tárlatot. A kiscelli kastélyban láthatta a közönség „A Lánchíd és az Alagút", 18 az „Óbuda múltja" és „Kiscell helytörténete" c. kiállítást. 19 A Fővárosi Képtár a centenárium alkalmából rendezte meg „A reformkor művészete" c. tárlatot. Az év során még további kiállítások nyíltak: Derkovits Gyula emlékkiállítás, „A magyar valóság", Pais-Goebel Jenő emlékkiállítás, „Száz magyar művész" c. A Nemzeti Szalonban Nagy István életmű kiállítására, a Rózsa Miklós Szalonban Durai Tibor tárlatára és Barabás Miklós emlékkiállítására került sor. A Képtár jelentős anyagot küldött a Szófiában, Bécsben, Varsóban, Berlinben, Prágában és Párizsban rendezett képzőművészeti kiállításokra. A népművelési célokat szolgálta a nagyszámú üzemi és vándorkiállítás. A Fővárosi Képtár remekmüveit a bányavidéki vándorkiállítási sorozat keretében 7 településen mutatták be, kb. 15.000 látogató részvételével. 1948-ban és 1949 elején 38 üzemi tárlatot rendeztek Budapesten és vidéken, amelyeket kb. 46.000 érdeklődő tekintett meg. 20 A kiállítások közül legnagyobb visszhangot Lukács György filozófus által megnyitott 21 - „A magyar valóság" c. tárlat váltott ki. A kiállítás célja volt annak bemutatása, hogy művészetünk másfélszázados fejlődése miként bizonyítja a valósághoz való ragaszkodást, hogy ez szolgáljon az értékelés alapjául. Bernáth Aurél szerint a rendező a szocialista realizmus alapján válogatott, értékelt, ami a múlt alkotásaira vonatkoztatva igen veszélyes. Ugyanis a múzeum megingathatatlan működési elve kell legyen a kvalitás könyörtelen igénye. 22 Fehér Zsuzsa művészettörténész értékelése szerint 23 a tárlat leszögezte „a megváltozott tennivalókat a művészi tevékenység tekintetében: azt az elvet, mely szerint a realizmus problémája nem kizárólag stíluskérdés, hanem elsősorban a művész félreérthetetlen sorsvállalása a néppel és minden egyes embertársával". A Fővárosi Képtár 1948-49-ben rendezett kiállításait úgy értékelte, hogy azok a megváltozott múzeumpolitikát szolgálták, szem előtt tartva szempontjaikat: a magyar realista hagyományok feltárása segítségével az új művészet, a szocialista realizmus kialakítását, a dolgozók nagy tömegének helyes müvészetszemlé12 FEHÉR, 1950. 427-432. 13 Lm. 432. 14 BTM A ROi. 408/1947., BTM A KOi. 291/1947. máj. 20., 347/1947. júl. 1. 15 Ikvai Nándor szerint „a magyar múzeumok az 1948-as centenáriumi évvel mozdulnak romjaikból, új korszakot kezdve." IKVAI, 1981. 22. 16 VAYER, 1948. 17 Az utóbbi kiállítást Goda Gábor író, a főváros kulturális ügyeinek irányítója (1945-1949) nyitotta meg. Megnyitó beszéde: Kiscelli Múzeum Nyomtatványtára, kézirat: 29090 ltsz. Molnár József ismertette a kiállítást és Schoen Arnold katalógusát, amely „hatalmas, eddig jórészt nem ismertetett adatanyagával e korszak építéstörténetének legkisebb részletébe is betekintést nyújt." MOLNÁR, 1948. IK A kiállítást Gerő Ernő közlekedési miniszter is megtekintette. BTM A KOi. 291/1948. jún. 20. 19 Az újkori részleg által rendezett kiállításokra vonatkozóan lásd: GERLVICH, 1955. 51.; NAGY L., 1965. 89.; SEENGER, 1964. 38.; PATEK, 1950. 418-419., 422. 211 A Fővárosi Képtár kiállításaira lásd: FHHÉR, 1950. 21 BTM A KOi. 1948. ápr. 20. 22 BERNÁTH, 1948. 23 FEHÉR, 1950. 430., 432. A szerző 1948-1950-ig a Fővárosi Képtár munkatársa volt.
