K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - A Múzeum tevékenysége Nagy Lajos irányításával 1944 őszéig
22. kép. Nagy Lajos, a Régészeti és Ásatási Intézet megszervezője, majd a Fővárosi Múzeum központi igazgatója. A középkori emlékek - a vizivárosi Szt. Péter külváros temploma, a nyéki kastély romjai, a csúti temető és falu, a belvárosi templom középkori és a vári domonkos templom maradványai - kutatását Garády Sándor és Gerevich László folytatta. A főváros környékén is végeztek ásatásokat, amelyek közül a legjelentősebb a szentendrei római tábor kutatása Nagy Lajos irányításával. 50 Az ásatások a Múzeum jelentései szerint 1944 szeptemberéig terv szerint folytak, és ugyanígy folyt a feltárt romok helyreállítása is. 51 Ugyanis a Fővárosi Tanács figyelemmel kísérte az Óbudán előkerült római épületmaradványok sorsát: ezeket nyilvántartásba vette és a szabályozási tervek készítésénél törekedett figyelemmel lenni rájuk. Álláspontja szerint a romok Óbuda szabályozási tervébe csak akkor illeszthetők be megfelelő módon, ha szakszerű környezettel veszik őket körül, ez viszont ingatlanok megszerzését teszi szükségessé. Ezért úgy határozott, hogy a költségvetésbe „egy nagyobb összeg állíttassék be, és a 50 A régészeti kutatásokat részletesen 1. BudRég 13 (1943) és 14 (1945) kötetében, továbbá a múzeum havi és féléves jelentéseiben. 51 Pl. a Nagyszombat utcai amfiteátrum, BTM A KOi. 196/1944. márc. 16., a Szt. Miklós-torony, BTM A KOi. 197/1944. márc. 16. 52 BTM A KOi. 1941. aug. 13. 53 SZILÁGYI, 1945. 453. 54 NAGY, 1941.; Némethy Károly megnyitóbeszéde, 1.: Nagy már feltárt és a jövőben feltárandó romok megóvása ily módon biztosíttassék". Kívánatos volt, hogy az egész Budapest területén már feltárt romokról telcknyilvántartást vegyenek fel, amelynek teljessége érdekében a Múzeum közölje az újabb feltárások eredményeit is, mert „ilyen pontosan vezetett nyilvántartás birtokában nemcsak a szabályozási tervek készítésénél, hanem egyes, a telken tervezett építkezések elbírálásánál gondoskodás történhet a romok védelméről, illetőleg szükség esetén azok kiszabadításáról". 52 Szilágyi János szerint a háborús években az Aquincumi Múzeum két feladatot tartott megvalósíthatónak: megkutatni Óbudán a közvetlenül beépítés előtt álló telkeket, de mivel a gazdasági nehézségek miatt egyre kevesebb az építkezés, ezért kutatást végezni az Aquincumi Múzeum körüli feltáratlan területen. 53 Emellett gondozták a Flórián téri fürdőmúzeumot, és berendezték az Eskü téri - a római tábor maradványainak bemutatását szolgáló földalatti múzeumot. Az utóbbi megnyitására, a nagyközönség számára, 1943-ban került sor. Az ünnepélyes megnyitáson Szcndy Károly polgármester és Némethy Károly tanácsnok ismertették a római erődítmény jelentőségét. 54 Az ünnepségen részt vett Biggini olasz és Szinnyei Merse Jenő magyar kultuszminiszter is. 55 Látogatható volt az Aquincumi Múzeum is, amely egyre inkább helyhiánnyal küszködött. Az 1941. januári jelentésben olvassuk a következőket: „Az egyre súlyosbodó térszükén egyelőre, amíg újabb raktári helyiségekhez nem jutunk, azzal igyekszünk segíteni, hogy az udvaron polcokon és asztalokon elhelyezett kerámiai anyagot faládákban eltéve védjük meg az időjárás rongálásától és az összekeveredéstől." 56 1942-ben polgármesteri határozat pénzt biztosított a toldaléképület munkálataira. 57 A Középkori Kőemléktár folyamatosan nyitva állt a látogatók előtt. A Kőemléktár tervei között szerepelt a belvárosi templomban az ott előkerült emlékek összegyűjtése és kiállítása, illetve „templommúzeum" létesítése, 58 amely azonban - bár még 1944 januárjában is foglalkoznak vele 59 - valószínűleg a háborús események miatt nem valósult meg. A kiscelli kastélyban tovább folyt a belső átalakítás. Az átalakítással kapcsolatos elképzelésekről 1941 áprilisában Schoen Arnold nyújtott be előterjesztést Szendy Károly polgármesterhez. Ebben leírLajos hagyatéka. BTM A. ltsz.: 227-79. í5 Adatok a Budapest Székesfőváros Közigazgatási Évkönyve 1943. évi kötetéből. BTM A KOi. 49/1944. jan. 25.; a kiállítás vezetőjét 1.: BTM A ltsz.: M. 16-79. s " BTM A KOi. 1941. jan. 20.. 22. 5 " BTM A KOi. 1942. júl. 8. s * BTM A KOi. 306/1943. okt. 16.. 18., 19. 59 BTM A KOi. 49/1944. jan. 25.
