K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - Kuzsinszky igazgatóságának második szakasza (1921-1934)

13. kép. A Halászbástyán megnyílt Középkori Kőemléktár bejárata. 1932. stb.).

212 A középkori kiállítással és kutatásokkal teljesedett ki Kuzsinszky Bálint múzeumalapítói tevékenysége, fejeződött be a Fővárosi Múzeum ma is fennálló osztályainak, gyűjteményeinek megszervezése, kialakítása. Az 1921 őszétől - amikor Kuzsinszky ismét átvette a Fővárosi Múzeum irányítását - terjedő időszak nem csak múzeumigazgatói tevékenységében, hanem egyetemi tanári pályáján és szakmai munkájában is jelentős eredmények, események időszaka. 1923-24-ben a Bölcsészettudományi Kar dékánja,

213 1926-tól az MTA rendes tagja, 1933-ig előadója, majd elnöke az MTA Archeológiai Bizottságának, elnöke az Országos Magyar Régészeti Társulatnak, tagja a német, az osztrák és 1933-tól a belgrádi régészeti intézetnek, s 1935-től tiszteletbeli tagja a Philológiai Társaságnak.

214 Széleskörű levelezése jelzi kapcsolatát a hazai tudományos élet képviselőivel (Hampel József, Fraknói Vilmos, Forster Gyula, Éber László, Alapi Gyula, Dornyay Béla, Hckler Antal, Supka Géza, Varjú Elemér, Rhé Gyula, Láng Nándor, Sebestyén Gyula, Fejérpataky László, Gerevich Tibor stb.) és külföldi intézetekkel, kutatókkal.

215 Külföldi útjai is jelzik nemzetközi kapcsolatait (Ausztria 1929., Jugoszlávia 1929., Görögország 1930., Konstantinápoly 1930., Szófia 212 BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1931. szept. 22., 1934. okt. 15.. nov. 13.; Garády Sándor ásatási naplói. Garády Sándor hagyatéka. BTM A. ltsz.: H. 163-173/79. 213 OROSZLÁN, 1964. 14.; Kuzsinszky Bálint hagyatéka: Önéletrajz. BTM A. ltsz.: H.253-79. 214 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.264-79, 269-79. 215 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.285-286/79, 290-303/79, 341-345/79, 384-388/81, 406-411/83. 1930., Svájc 1931., Francia-ország 1931. és 1937., Olaszország 1937.)

216 Személyének szóló elismerést, tiszteletet jeleznek a miniszterelnök és a kultuszminiszter fogadásaira szóló meghívások.

217 Kuzsinszky 1930. május l-jén az egyetemről nyugállományba ment, azt tervezve, hogy „még néhány évig a Múzeumnál maradhat, ameddig az általa gyűjtött aquincumi anyag megkezdett feldolgozását befejezi".

218 Az érem és régiségtani tanszéket átadta Alföldi Andrásnak.

219 Valószínűleg az egyetemről történő nyugállományba menetelével függ össze, hogy 1930-ban 40 éves fővárosi múzeumi szolgálata alkalmából a Tanács Sárkány Gyulával elkészítteti Kuzsinszky portréját.

220 A Tanács az 1932. január 21 -én hozott 11620.sz. határozatában 1932. január végével Kuzsinszkyt felmentette a fővárosi múzeumi szervezet vezetése alól, hivatkozva a 882/1931. sz. törvényhatósági rendelet14. kép. A Középkori Kőemléktár kiállítása. 1932 körül. 16 Külföldi útjairól fennmaradt jegyzetek, fényképek stb. Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.309-79. 17 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.306-79. 18 BFL. IV. 1407.b., 1.3460/1923. 19 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.259-79. 20 Az olajfestmény a BTM Képzőművészeti Osztályának leltárában szerepel, ltsz.: 15411., jelenleg az Aquincumi Múzeumban látható.