K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)
noképülct tatarozása megtörtént, további intézkedésre ez ügyben nincs szükség. 93 A Fővárosi Múzeum szervezése mellett Kuzsinszky folytatta az ásatásokat és foglalkozott az Aquincumi Múzeummal is. 1900. május 10-én tartotta utolsó ülését a Régészeti Szakbizottmány, amelyen Kuzsinszky, mint az aquincumi ásatások vezetője felolvasta jelentését az 1899. évi feltárásokról, a Budán előkerült római kőemlékekről, s egyéb leletekről. A köveket már nem tudja megfelelően elhelyezni: „Mintegy 90 db, köztük érdekesebbnél érdekesebb kőemlékek fekszenek ez idő szerint a szabadban, s a látogatók százai százai megbotránkoznak, hogy nincs fedett hely számukra ... e célnak teljesen megfelelne egy oszlopos tornác (porticus) építése, amely a múzeumépületet patkóalakban körülkarolná." Ez évben kerül sor az atlétákat ábrázoló mozaik restaurálására és az amfiteátrum falainak megóvására. A Budapest Régiségeinek 1899-ben megjelent a VI. kötete, a VII. pedig sajtókészen áll. Az Aquincumi Múzeum látogatottságával kapcsolatban megjegyzi, hogy a vendégkönyvben 189 külföldi látogató neve található. Az ásatásról a lembergi philológiai társulatban Homme Szaniszló tartott felolvasást. Az Aquincumi Múzeum és feltárások költségeit fele-fele arányban a Tanács és a III. kerületi elöljáróság fedezi. 1900-ban a költségvetés: 8760 korona. 94 A Régészeti Szakbizottmány előterjesztését a Tanács az augusztus 16-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Elvben hozzájárult a múzeumépületet körülvevő porticus építéséhez is. (Az oszlopos tornácnak egy kis része 1904-ben, teljes patkó formájában 1929-ben készült el. 95 ) Kimondta, hogy a Régészeti Szakbizottmány megszűntével az ügyek a Múzeum- és Könyvtárbizottsághoz tartoznak, amelyet ki kell egészíteni a Régészeti Szakbizottmány tagjaival és más tagokkal, továbbá a III. kerületi elöljáróval. 1901-től a régészeti ásatások és a Fővárosi Múzeum dotációját egyesítik, de már 1900ben is kölcsönösen átruházhatók az összegek. 96 A főváros közgyűlése szeptember 27-én a Tanács előterjesztése alapján határozatot hozott a régészeti ügyek és a Fővárosi Múzeum egyesítésére, és a többi javaslatot is egyetértőleg elfogadta. 97 A Tanács az 1901. január 24-i ülésén határozatot hozott arról, hogy az Országos Múzeum- és Könyvtár-bizottságba a főváros képviseletében Kőrösy Józsefet, a 93 BTM A KMi. 94/1900.; BudRég 7 (1900) 166-167. 1,4 BudRég 7 (1900) 167-169. 95 KUZSINSZKY, 1933. % BudRég 7 (1900) 169-70. 97 BFL. IV. 1407.D., VII.5051/1900., 1227. kgy.sz.; BudRég 7 Statisztikai Hivatal igazgatóját, Toldy László főlevéltárnokot és Kuzsinszky Bálintot küldi ki. 98 Kuzsinszkynak az 1900. évi állapotokról adott jelentése szerint Aquincumban tovább folyt az ásatás, a romok konzerválása, s megjelent a Budapest Régiségei VII. kötete. A városligeti épület berendezése a fűtés hiánya miatt elhúzódik. A Múzeum a Tanács épületében megkapta a templomrész II. emeletét, a modellek, minták elhelyezésére. A gyűjtemény jelentősen gyarapodott a saját költségvetésből vett tárgyakkal, a Tanács külön vásárlásaival, hivatalos átadások és ajándékozások révén, összesen 697 darabbal. 99 Kuzsinszky október 22-én jelentette a kerületi elöljáróságnak, hogy a városligeti épület üvegteteje beázik, a műtárgyak megrongálódhatnak, mivel a Múzeum nagy részét már berendezte. Az épület „szánandó állapotban" van, holott alig egy éve hozták rendbe. Kb. egy hét múlva szeretné a Múzeumot bemutatni a polgármesternek, a Tanács, valamint a Múzeum- és Könyvtárbizottság tagjainak. A Múzeum berendezett részének bemutatására november 3-án került sor. A meghívottak között volt Flalmos János polgármester, Bárczy István, Benczúr Gyula, Hampel József, Szalay Imre, Toldy László, Szendrei János, Nagy Géza, Festetich Géza gr., Kun Gyula, Déri Ferenc, Kudora Károly, Körömi József, Vajda Adolf, Hajnal István, Mátyus Arisztid, Kunvári Fülöp, Kéry Gyula, Schöpflin Aladár és Rózsa(?) hírlapíró. 1 " 0 A készülő kiállításból három helyiség és három folyosó volt berendezve a város építésének fejlődését és történeti eseményeit bemutató képekkel, épületmodellekkel, 8. kép. Az Aquincumi Múzeum kiállítása. 1900 körül. (1900) 170.; BTM A KMi. 110/1900. 98 BTM A KMi. 116/1901. 99 FK, 1901. 57. sz. 1091-1905.; KUZSINSZKY, 1904. 100 BTM A KMi. 171/1901., 173/1901.
