K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

5. § A Fővárosi Múzeum ügyeit a VIL tanügyi osztály intézi. Oly ügyekről, melyekben a Tanács vagy közgyűlés határoz, előzetesen a múzeumi bizottság mond javaslatot. 100 forintot meghaladó vásárlásoknál ugyancsak meghallgatandó. A múzeumi bizottság a múzeumot illető ügyeken kívül véleményt mond még a képzőművészeti kérdésekben s a történeti könyvtárt illetőleg. A múzeumi bizottság tagjai fővárosi bizottsági tagok s egyes szakértők, műpártolók. Elnöke a VII. ügyosztályt vezető tanácsnok, előadója a múzeum vezetője. 6. § A múzeum személyzete: 1 vezető, 1 őr, 1 segéd, 1 díjnok, 3 szolga. 7-§ A múzeum kezeléséről, a tisztviselők qualifikációjáról, teendőiről külön szabályzat intézkedik." A javaslat második része az „Indoklás". Ebben Kuzsinszky idézi a Tanács 1887. október 20-i ülésén hozott VII. 11358/1886. sz. határozatot a Fővárosi Múzeum felállításáról. A múzeum kereteinek meghatározásánál Kuzsinszky a bécsi, a prágai és a párizsi városi múzeum szervezetét vette példának. Külön foglalkozik a könyvtárral, amelynek „Budapest történetére vonatkozó okmányokat, kéziratokat, nyomtatványokat" kell gyűjtenie, legfeljebb „az aquincumi múzeum kézikönyvtára terjeszkedhetik nem aquincumi minták megszerzésére és amennyiben csak az aquincumi ásatások eredményeinek meghatározását elősegítik." A bécsi történeti múzeum és könyvtár szervezete abban is példakép, hogy „a Múzeum és könyvtár független intézményt képez a levéltártól. Valamint megtörtént ott, úgy nálunk is Budapest történetére vonatkozó minden okmány, ha régebbi keletű, a Múzeumba volna bekebelezendő. Példaképül vehető végül abban is a bécsi múzeum és könyvtár szervezete, hogy a művészi ügyek, melyeket jelenleg nálunk a képzőművészeti bizottság intéz el, a Múzeum ügykörébe utaltatnak, azok bizottsági és tanácsi előkészítését a Múzeum végzi." Ugyancsak irányadónak véli a létszám megállapításánál a bécsi múzeum létszámát. Megállapítja, hogy a Fővárosi Múzeum megszervezéséhez a szükséges feltételek megvannak. „Római osztálya évek óta fennáll, s 5 termet és 3 folyosót megtöltő régiségek gyűjteményéből áll", amely folyamatosan gyarapodik a rendszeres ásatások és Óbuda területén folyó építkezések során előkerülő leletekkel. A Múzeum másik osztálya számára ideiglenesen a városligeti Műcsarnok áll rendelkezésre, amely teljesen alkalmas múzeumi célra. Ugyancsak itt helyezhetők el az 1885-ös és az 1896-os kiállítási, valamint a különböző hivatalokban, intézetekben őrzött tárgyak. Toldy László már évek óta gyűjt és vásárol régiségeket, készíttet fényképeket a régi Pestről és Budáról. 1898-ban a Tanács által biztosított 3000 forintból megvásárolták a lebontott belvárosi épületek és az Újépület gipszmintáit. Kuzsinszky már évek óta gyűjti az Aquincumi Múzeumba a római emlékek mellett a többi korszak emlékeit (középkori kőfaragványok, őskori emlékek, stb.). „A jövőben, mihelyt szó lehet teljes Fővárosi Múzeumról, kétszeres buzgalommal történhetik a rendszeres és tervszerű gyűjtés ... gyarapításához maga a fővárosi közönség is nagyban hozzá fog járulni önkéntes adományaival. A magas kormány már biztosította támogatásáról ... s kész átengedni az állami munkáknál előkerült leleteket, ha a Nemzeti Múzeum lemond elsőbbségi jogáról. S a Nemzeti Múzeum ... nemcsak valamennyi római leletet Budapest területéről átenged, hanem olyanokat is, melyek a szervezendő osztály keretébe tartoznak. Joggal feltehető, hogy a Nemzeti Múzeum a jövőben még kevésbé fogja megvonni jóindulatát a Fővárosi Múzeumtól, mely különben sem akar semmiben sem konkurrense lenni, sőt arra fog törekedni, hogy a két intézet között minél teljesebb egyetértés fennálljon." A Fővárosi Múzeum szervezésével megszűnne a Régészeti Szakbizottmány és a Képzőművészeti Bizottság, a Közoktatásügyi Bizottság hatásköréből pedig elvonnák a könyvtárügyet. A megszűnt bizottságok helyébe kellene szervezni a Múzeum Bizottságot. Kuzsinszky a Múzeum és történeti könyvtár évi költségvetését 8830 forintra tervezi, az alábbi bontásban: aquincumi ásatások, a Múzeum gyarapítása 2500 Ft városligeti részleg 3600 Ft könyvtár 1300 Ft Budapest Régiségei 1430 Ft A költségvetésen belül új kiadásként csak a személyi jellegűek jelentkeznek, a többit már korábban is biztosították. 1899. március 8-ra Szabó Károly tanácsnok az új városházán „szaktanácskozmányf' hívott össze a Fővárosi Múzeum és Könyvtár szervezetének megállapítása céljából. Az ülésen jelen volt Szabó Károly, gr. Festetich Géza, Szalay Imre, Hampel József, Fejérpataky László, Kadosa Károly, Csiky Kálmán, Havas Rezső, Toldy László és Kuzsinszky Bálint. Kuzsinszky javaslatát Festetich terjesztette elő. A könyvtárral kapcsolatban indítványozták, hogy ne a Múzeumhoz, hanem a levéltárhoz tartozzon. Szalay Imre a Múzeum gyűjteményeit javasolta természetrajzi csoporttal bővíteni. Végül az a közös álláspont született, hogy a Múzeum és a könyvtár