K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG
84. kép. A főváros egyesítésének 125. évfordulója alkalmából rendezett „Egy nagyváros születése. Pest-BudaÓbuda az egyesítés idején " c. tárlat a Vármúzeumban. 1998. főváros tulajdonát képező műkincsek megfelelő körülmények közé kerülhetnek. Eszerint feltétlenül szükséges a főváros régészeti örökségének bemutatására alkalmas csarnok építése az aquincumi raktárbázis mellé, és ugyancsak gondoskodni kell az újkori várostörténeti gyűjtemények megfelelő elhelyezéséről is. A főigazgató elgondolása szerint „az újkori várostörténet méltó elhelyezése 1500 m 2-en a budai vár területén volna indokolt." Ez esetben tudja fogadni a Kiscelli Múzeum a László Károly gyűjteményt. Ugyancsak fontos feladat a Vármúzeum középkori palotaszintjének felújítása, az eredeti reprezentatív műemléki látványosság biztosítása a magyar államiság ezredéves ünnepérc. 62 A középtávú fejlesztési feladatok meghatározása egyúttal a célokat is kijelölte a főigazgatói megbízatás második félidejére. 1999-re a főigazgató szerint „a BTM belső műkincsmegóvó - muzeológiai - restaurátori tevékenysége több ponton kritikus helyzetbe" került, ahonnan „csak a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat segítségével lehetséges az elmozdulás". A legfontosabb feladatok a fenti céloknak megfelelően a következők voltak: az aquincumi régészeti központ új épületének mielőbbi kivitelezése, a Hajnóczy-épület felújításának folytatása; a Károlyi-palotából kimentendő régészeti gyűjtemény elhelyezése átmeneti raktárakban; az összes múzeumi épület biztonsági berendezései felújításának befejezése; a római kori kiállítóhelyek felújításának folytatása; a Károlyi-palota pincéjében és a Kiscelli Múzeumban levő gyűjtemények gombafertőzöttségének megszüntetése. A folyamatos szakmai munka mellett fontos feladat volt a magyar államiság ezredéves évfordulója megünneplésének előkészítése is. A kritikus helyzetű gyűjtemények közül a Károlyi-palotában lévőket sikerült átmeneti raktárba, az Óbudai Gázgyár Művelődési Házába költöztetni. Ezt a Károlyi-palota előrehaladott rekonstrukciója sürgette. Jó ütemben haladt az Aquincumi Múzeum bővítését szolgáló építkezés. Változatlan a Kiscelli Múzeum épületének állapota, s benne a gyűjtemények helyzete. Folytatódott a felhalmozódott régészeti anyag feldolgozása. Az új feltárások további leletekkel gazdagították a gyűjteményt. Az ezévi ásatások során előkerült tárgyak közül kiemelkedő jelentőségű a Várban, a volt Teleki-palota területén napvilágra jutott XIV. századi, valószínűleg Károly Róberthez köthető selyem kárpit, amely a koronázási palást után a második legrégibb, viszonylag épségben maradt textil Magyarországon. A tudományos feldolgozások megjelentetését a Múzeum folyamatosan kiadott évkönyvei, egyéb kiadványai biztosították. Külön is megemlítjük „A Fővárosi Képtár története és gyűjteménye 1890-1945" c. (Földes Emília) munkát és a Fővárosi Önkormányzattal közösen megjelentetett „A Lánchíd és Clark Ádám" c. könyvet. Utóbbit a Frankfurti Könyvvásáron is bemutatták. A BTM kutatóközpont jellegét hangsúlyozták az itt rendezett ezévi tudományos konferenciák is: a római provinciális művészetről tartott 6. nemzetközi tanácskozás; a Középkori Osztály hagyományos beszámolója az előző év ásatásairól a 62 BTM KI. A-I/4-25/98.
