K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

helyhez kötik. Az alpolgármesteri előterjesztésben nem találjuk nyomát annak, hogy a papföldi leleteket is a Városligetben akarják-e megőrizni avagy 0Budán lesz-e az új városi múzeumnak fiókja, ami minden esetre célszerűbb volna."

18 Az 1887. október 30-i Vasárnapi Újság már arról ír, hogy a Műcsarnok épületének megszerzésével kapcsolatos tárgyalások folyamatban vannak. Az 1888. december 2-i száma pedig a Múzeum szervezésének előrehaladásáról tudósít, a Múzeum ügyét pártolóan: „a főváros tulajdonát képező régi mű- és emléktárgyak végre mégis össze lesznek gyűjtve. A különböző városi hivatalokban szétszórt tárgyakat már leltározták s eddig 113 jelentés érkezett be Gerlóczy Károly alpolgármesterhez, ki azokat áttette Vidéky János felső iparrajziskolai igazgatóhoz, kit a régiséggyüjtemény összeállításával megbíztak." A Fővárosi Múzeum megalapítása idején az országban számos városi múzeum működött vagy éppen szerveződött. Ha a Fővárosi Múzeum alapításának időpontját összehasonlítjuk más városi, ill. városi és megyei múzeumként induló intézménynyel, úgy látjuk, hogy nem a legkorábban alakultak között volt. Ez különösen szembetűnő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az aquincumi részlegen kívül a Múzeum többi gyűjteménye - amint majd később látni fogjuk - csak a századforduló táján és a XX. század elején jött létre. íme néhány adat a Fővárosi Múzeumot megelőző más múzeumok megalakulásának időpontjáról: győri Xantus János Múzeum - 1859., soproni Liszt Ferenc Múzeum 1867., nyíregyházi Jósa András Múzeum - 1868., gyulai Erkel Ferenc Múzeum - 1868., szombathelyi Savaria Múzeum - 1872., egri Dobó István Múzeum - 1872., székesfehérvári István Király Múzeum 1873., jászberényi Jász Múzeum - 1874., Tiszafüred - 1877., mosonmagyaróvári Hansági Múzeum 1882., szegedi Móra Ferenc Múzeum - 1883.

19 A Fővárosi Múzeum létrejöttének késését több okkal is magyarázhatjuk. Az egyik ok az lehetett, hogy a gyűjtemény, amely általában múzeum szervezését indokolja, csak lassan alakult, gyarapodott. A másik ok, amely az elsőt egyúttal magyarázza is, a Nemzeti Múzeum ittléte. Volt tehát a fővárosban múzeum, amely a régiségeket gyűjtötte, régészeti leletek pedig rendeletileg is oda kerültek. Ezzel indokolható az a jelenség is, hogy míg vidéken gyakran széles társadalmi alapokon gyűjtő tevékenységet folytató, különböző kulturális, régészeti, stb. egyletek szervezése előzte meg a múzeumok megalakulását, addig a fővárosban - Fővárosi Múzeumot alapító ilyen egyesületről nem tudunk. Csupán néhány lelkes, elsősorban az aquincumi emlékeken felbuzduló férfiú szorgalmazta a Fővárosi Múzeum létrehozását. Az ügynek lendületet adtak az országos kiállítások, a millenáris ünnepség, azonban ennek ellenére az újkori várostörténeti, még inkább a középkori tárgyak gyűjtése lassan haladt. Ugyanakkor azonban, míg a vidéki múzeumok szervezői, gyűjtői többnyire nem képzett szakemberek, hanem lelkes - sok esetben önképzéssel tudósokká váló amatőrök voltak, addig a Fővárosi Múzeum élén kezdettől fogva Kuzsinszky Bálint személyében egy nagy tudású szakember állt, aki képes volt a főváros múzeumának megszervezésére, gyűjteményeinek kiépítésére. A MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZÁBAN (1888-1912) A várostörténeti emlékek bejelentésével és összeírásával párhuzamosan folytak az ásatások Aquincumban, Torma Károly vezetésével. Miután e munkát tovább Torma nem vállalta, 1888. szeptember 13-án a Fővárosi Tanács a Régészeti Szakbizottmány javaslatára az ásatások további vezetésével Kuzsinszky Bálintot, a Nemzeti Múzeum régiségtárának gyakornokát bízta meg, napi öt forint díjazás mellett. Az ásatások felügyeletét G. Havas Sándor látta el. A Tanács egyúttal engedélyezte, hogy egy fővárosi mérnököt küldjenek ki a felmérésekhez.

20 A Régészeti Szakbizottmány létszámát pedig - a bizottmány előterjesztése alapján - két új taggal bővítették: Kuzsinszky Bálinttal és Szendrei Jánossal.

21 Kuzsinszky Bálint már 1887-ben, Torma Károly mellett részt vett az aquincumi feltárásokban. Munkáját Torma az 1887. július 26-i keletű levelében köszönte meg: „kedves kötelességet teljesítek, midőn Kegyednek a kitartó buzgalomért, amelyet mint a Budapest fővárosa által a folyó évre elrendelt aquincumi régészeti ásatások folyama alatt mellém alkalmazott ásatási segéd, nyolc heti míveleteink alatt, minden irányban példásan tanúsított: köszö18 Egy fővárosi múzeum. ArchÉrt 7 (1887) 446. 19 A Museums of the world (Museen der Welt, München 1973), a Magyar Statisztikai Evkönyvek, a vidéki múzeumok évkönyveinek adatai és a Központi Múzeumok Igazgatóság Adattárában lévő nyilvántartás alapján. Korek József véleménye szerint inkább gyorsan alakult meg a főváros múzeuma: „Az egyesült Budapestnek be kellett hoznia az elmaradást a nyugati városokkal szemben, ezért sorra alkotta meg státusszimbólumnak tartott intézményeit, így egy olyan múzeumot is, amelynek megalapítására 1887-ben került sor Fővárosi Múzeum néven". KOREK, 1988. 101. 20 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.258-79. :| BFL. IV. 1407.b., VIII.836/1880., 41367/1888.