K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)

lettervrajzok katalógusa ós a „Budapest Története" VI. kötetének elkészítésével kapcsolatban. Javasolta még a közös témákat érintő szakmai vitákat. 201 A VI. ötéves tervet egy koncepció-javaslat előterjesztése után kellett elkészíteni. A főigazgató a terv ideológiai alapjait így fogalmazta meg: „Terv­feladatainkat az MSZMP XII. kongresszusa irány­elveinek megfelelően a marxista-leninista társada­lomtudományok, a történettudomány, a régészet, a művészettörténet, a néprajz, a szociológia, a muze­ológia tudományok eszközeivel kell megvalósíta­nunk. A VI. ötéves tcrvfeladataink végrehajtása során még fokozottabban szembe kell szállnunk a tudományos és közéletünk egyrészénél meglévő torzulásokkal, polgári ideológiákkal szemben.... a VI. ötéves tervben a feladatainkat a marxizmus-leninizmus ideológiájával, a marxista-leninista társadalomtu­dományokkal kell végrehajtanunk." Megállapította, hogy „népgazdasági lag indokolt takarékosság" miatt a költségvetés az előző ötéves tervnél 5-8 %-kal lesz kevesebb, ezért a fejlesztés biztosításához célszerű és takarékos gazdálkodás szükséges. A Múzeum leg­fontosabb tudományos és közművelődési feladata ebben a tervidőszakban is a kiállítások rendezése. A főigazgató szerint az utolsó tíz év jelentős régészeti tevékenysége indokolja egy nagy régészeti kiállítás megrendezését, annál is inkább, mivel hosszú ideje hiányzik egy komplex régészeti kiállítás. A tárlat „Budapest régészeti arculata" címmel, a Vármúzeum földszintjén nyílna meg 1984-ben. A II. emeleti lép­csőházi régészeti kiállítás lebontásra kerül, helyén a várostörténeti tárlat folytatódna az 1945 utáni korszak bemutatásával. 202 A tervidőszak jelentős eseménye lesz a Kiscelli Múzeum épülete rekonst­rukciójának befejezése és várostörténeti, képző­művészeti kiállításának megnyitása. Ugyancsak fontos esemény lesz a Bartók Béla Emlékház meg­nyitása 1981-ben, Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, valamint a Szentpéteri József ötvösművész születésének 200. évfordulójára készített kiállítás. Ezeken kívül több kisebb tárlatot is rendeznek, mert a vezetés szándéka szerint „a VI. ötéves tervben meg kell valósítani, hogy a Múzeum kiállító térségei mindig teljes egészében kihasználtak legyenek. Ez alapvető feltétele a Múzeum folyama­tos tudományos és közművelődési munkájának." A tervidőszakban befejezésre kerül Óbuda és a budai várpalota régészeti feltárása, és több más kutatás is 201 BTM KI.486/1980. márc. 19., ápr. 11. 202 Idézzük a főigazgatónak a tervezett kiállításhoz kapcsolódó politikai szándékát: „... azt javaslom, hogy ennek az időszak­nak valóban csak a pozitív vonásait mulassuk be." BTM A ltsz.: M. 233-82. 203 A BTM VI. ötéves terve (1981-1985). BTM A ltsz.: M. 233­82. A tervben nem, de koncepciójavaslalában szerepel egy befejeződik ill. megkezdődik. A várostörténeti gyűjtemények esetében „különös és koncentrált figyelmet kell fordítani Budapest felszabadítása utáni történetére, különösen az életmód- és politika­történetre vonatkozó műtárgyak gyűjtésére." A terv hangsúlyozta, hogy fontos feladat a tudományos fel­dolgozás és a Múzeum évkönyveinek folyamatos megjelentetése. A tervidőszak végére nyomdába kell kerülnie az óbudai régészeti kutatások feldolgozását tartalmazó monográfia első, római és középkori kötetének, valamint elkészül több középkori és újko­ri gyűjteményi katalógus. Irreálisan több monográfi­át és tudományos fokozat megszerzését is tervezték. Szerepelt a tervben egy 1984-ben megrendezendő tudományos nemzetközi régészeti konferencia is, „A budapesti régészeti ásatások tudományos tapasztala­ta 1973-1984" címmel. Általában cél, hogy a tudo­mányos munkában a viták az előző időszakhoz képest rendszeresebbek legyenek. Tervezték az egységes könyvtár kialakításának befejezését, a restaurálás terén pedig a kapacitás kihasználtságának és hatékonyságának fokozását. A közművelődési munka két fő iránya továbbra is az iskolai törté­nelemoktatás segítése és a munkásmüvelődés, fela­dat a tevékenység továbbfejlesztése. 203 Az ötéves tervből 1981-ben megvalósult a Bartók Béla Emlékház megnyitása. Erre március 18­án került sor, Király Andrásné, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára nyitotta meg. Az Emlék­ház feladata a letétként elhelyezett Bartók-hagyaték őrzése, bemutatása, időszaki kiállítások és közmű­velődési programok rendezése volt. A többi kiállítás­ból kiemelkedett a Szentpéteri József ötvösművész munkáiból rendezett tárlat. A kerületi helytörténeti gyűjtemények tevékenységének segítését szolgálta a helyzetükről készült szakfelügyeleti felmérés. A munkatervben szerepelt, hogy kidolgozzák a város­történeti kutatás koordinálásának koncepcióját, de megvalósulásáról dokumentumok nem szólnak. 204 Október 30-án a főigazgató rendelkezése szerint tudományos konferenciát tartottak az elmúlt kilenc év óbudai ásatásainak eredményeiről. Eire a ren­dezvényre Horváth Miklóst feltehetőleg a szeptem­berben megindult újabb felügyeleti vizsgálat, az eredmények felmutatásának kényszere indíthatta. Az összefoglaló beszámolót ő maga tartotta. A szakmai eredmények mellett ideológiai elemzés is elhangzott: „a régészek között idealista, szellemtörténeti nézetek történeti tudományos konferencia megrendezése is, „Város a történelemben történelem a városban" címmel, a város­történetírás tudományos problémáinak megvitatatására. ­,L4 BTM A ltsz.: M. 228-82, M. 528-89. Az 1981-1987-ig terjedő időszak fontosabb eredményeit tartalmazza a beszámolójelen­tések alapján: KÁBA, 1991.

Next

/
Oldalképek
Tartalom