K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)

55. kép. Az ,,Igy élnek a budapestiek a XVIII. századtól napjainkig. II. Otthon " c. életmódtörténet i tárlat részlete. 1976. gyakrabban szereplő múzeumlátogatás adott lehetőséget elsősorban az együttműködés kialakítására. E célból bővítették a kapcsolatokat a szakmai szakszervezetekkel, az üzemi szakszervezeti bizottságokkal, a területi művelődési központokkal és a kerületi tanácsokkal. A BTM szocialista szerződést kötött több nagyüzemmel, szocialista brigáddal, amelyben lehetőséget biztosított a Múzeum rendezvényeinek díjmentes látogatására és a belső múzeumi munka megismerésére. Ez évben 45000 szocialista brigádtag tekintette meg az intézmény kiállításait, míg 1976-ban 39613 fő.

169 A közművelődési munkát jól megalapozta a Múzeum kiállítási programja. Májusban nyílt meg a Képzőművészeti Osztály rendezésében a „Képek, szobrok 30 év magyar művészetéből" c. tárlat, amely szűkebb szakmai körben és a széles látogató közönség körében is sikert aratott. Csak egy példát, Németh Lajos művészettörténész véleményét idézzük: vázlatossága ellenére „úttörő vállalkozás, a legjobb, ami eddig e téren történt." Valóban a kortárs magyar művészet került bemutatásra, a rendezők „mertek szelektálni, kiemelni és elhagyni, mellőzni a protokolláris szempontokat. ... Jó, sőt kitűnő kiállítás "no Horváth Miklós főigazgató a megjelent kritikákból azokat emelte ki, amelyek elismerik, hogy „marxista-leninista szemlélettel mutatták be azt a folyamatot, amely végbement a felszabadulás utáni 30 évben a magyar képzőművészetben."

171 A kiállítás egyik rendezője, Földes Emília később azt írta róla, hogy ez a tárlat új szemlélet megjelenését jelezte, az 1945 utáni magyar képzőművészet elfogulatlan bemutatására törekedett.A kiállított anyagban „jelen voltak az Európai Iskola képviselői is, s árnyaltabb volt a 60-as évek bemutatása is ... Ez korántsem jellemezte ezekben az években az általános múzeumi gyakorlatot."

172 A másik sikeres kiállítás, az életmódtörténeti sorozat utolsó része, az „így élnek a budapestiek a 18. századtól napjainkig. III. Szabadidő" c. tárlat szeptemberben nyílt meg.

173 A politikai elvárásnak, az 1917-es orosz forradalom 60. évfordulója megünneplésének tett eleget a ""'BTM A ltsz.: M. 174-79, BTM KI. 277/1977., 509/1977., 715/1977.. 717/1977., 779/1977.. 832/1977., 1497/1977., 1621/1977. A közművelődési törvény végrehajtásával kapcsolatosan a BTM tevékenységéről 1. részletesen: LADÁNYI, 1979., valamint a BTM válaszát a Minisztérium körlevelére: BTM KI. 806/1977. ápr. 30., jún. 10. 17() NÉMETH, 1977. 171 BTM A ltsz.: M. 524-89. 172 FÖLDES, 1998a, 24., 1998b 42. 171 A kiállítás trilógia megrendezésében kezdeményező szerepet játszó főigazgató a kerületi helytörténeti gyűjtemények vezetőinek ezévi szakmai továbbképzését a BTM-ben ehhez kapcsolta, „Az életmódtörténcti kiállítások módszertani kérdései" címmel. BTM KI. 1662/ 1977. A Múzeumon belül pedig javaslatára, az életmódkutatást szorgalmazandó, a pártszervezet ideológiai oktatási programjába életmódtörténcti előadásokat iktatott be: GÁBORI MIKLÓS: AZ életmódtörténet ideológiai alapjai. Ősközösségi és rabszolgatartó társadalom. 1978.; KUBINYI ANDRÁS: AZ életmódtörténet ideológiai alapjai. A feudális társadalom. 1978.; TÓTH IMRE: Életmód a kapitalista és a szocialista társadalmi rendszerekben. 1979. BTM A ltsz.: M. 166168/79.