K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)

51. kép. Az óbudai nagy leletmentő kutatások kezdete: a Perc utcai klarissza kolostor maradványainak feltárása. 1973. viszont, hogy elkészült az új római kőtár, amely kiállítási csarnokként zárja le a romterületet. 1974. augusztus 20-án nyílt meg a látogatók számára. Ami azonban ebben az évben is, de egyszer s mindenkorra elmaradt: a Szentháromság utcai épület viszszafoglalása, s ezzel együtt az Ős- és Ókori Osztály beköltözése. Bár ezt határidő eltolódással indokolták, mégis egyre kevésbé volt valószínű az épület visszaszerzése.

131 Ennek ellenére az 1974. évi tervben még szerepel a gyűjtemények előkészítése a költözéshez.

132 Az 1974. évi munkatervben a Fővárosi Tanács a Művelődésügyi Minisztérium által megadott, az előző évekéhez hasonló szempontok érvényesítése mellett - új feladatként jelölte meg a felszabadulás közelgő 30. évfordulójára való felkészülést.

133 A Tanács - a főigazgató törekvései eredményeként 1974-75-re 10 millió forintot biztosított az óbudai régészeti kutatásokhoz. Ezzel az anyagi háttérrel sikerült az ásatásokat gépesíteni és az építkezések előtt elvégezni, s így az előkerült maradványok műemléki bemutatását biztosítani. Az év legjelentősebb, nemzetközileg is kiemelkedő leletei a budai Várban, Zolnay László vezetésével folyt ásatás során februárban előkerült gótikus szobrok voltak. Az emlékanyag szakszerű restaurálása, mielőbbi tudományos feldolgozása és kiállítása hosszú évekre komoly feladat elé állította a Múzeumot.

134 A tudományos munkával kapcsolatos főigazgatói törekvést jelzi a tudományos ülés megrendezése az óbudai ásatásokról, amelyen az Ős- és Ókori, valamint a Középkori Osztály számolt be az eredményekről, továbbá jelzik a Várostörténeti Osztály által rendezett tudományos viták az életmódkutatásról. E viták eredménye - az elsősorban a főigazgató által szorgalmazott - újszerű, életmód-történeti kiállítás-sorozat elindítása. Az „így élnek a budapestiek a 18. századtól napjainkig. I. Munkában." c. kiállítás kedvező visszhangot váltott ki a szakmai körökben és a látogatók körében is. Horváth Miklós azért is tartotta jelentősnek ezt a tárlatot, mert fiatal muzeológusok rendezték, és ők, valamint az ásatásokat végző, többségében fiatal régészek azt a tudománypolitikai célkitűzést valósították meg, hogy kialakuljon az eredményes, fiatal szakembergárda.

135 Az ismeretterjesztő tevékenységet befolyásolta az MSZMP KB március 20-án hozott határozata „A közművelődés fejlesztésének feladatairór. Elkészítéséről az MSZMP KB 1972. novemberi ülésén döntött. A KB március 19-20-i ülésén tárgyalta meg a közművelődés helyzetét és feladatait. A határozat a közművelődés teljes körű kiterjesztését, állami irányítását tűzte ki célul, a párt eszmei befolyása alatt. A „népművelés" kifejezést a „közművelődés"BTM A ltsz.: M. 520-89; Fegyelmi bizottság jelentése az Aquincumi Múzeum betörésével kapcsolatos vizsgálatról. BTM A ltsz.: M. 540-93. Az ellopott tárgyak törlése iránti felterjesztésben 139 db tárgy szerepel, és a betörés időpontja június 5-e. BTM KI. 148/1974. jan. 24., febr. 2. Az Aquincumi Múzeumba történt betörés is hozzájárult ahhoz, hogy 1974-ben megkezdődött a Múzeum fegyveres őrségének megszervezése. 132 BTM A ltsz.: M. 477-88. 133 BTM KI. 836/1973. nov. 27. 1,4 BTM A ltsz.: M. 521-89. 135 Uo.