K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

BEVEZETÉS

Károlyi-palotába tervezett Magyar Irodalom Háza miatt szükségessé vált a BTM ott levő részlegének, a régészeti gyűjteményeknek és munkatársaknak a kiköltöztetése. Az új épület 2000-ben készült el, amelyben megfelelő elhelyezést kapott az Ókortörténeti, valamint az Ős- és népvándorláskori Osztály. Az aquincumi körülmények kedvező alakulásával már 1997-től lehetővé vált a több évtizede felhalmozódott régészeti ásatási anyag restaurálásának, leltározásának, tudományos feldolgozásának megkezdése. Távlati terv az Aquincumi Múzeumhoz kapcsolódó további fejlesztéssel a fővárosi régészeti kutató-központ létrehozása, amellyel megoldódna a többi régészeti gyűjtemény raktározása is. Továbbra is megoldásra vár az újkori gyűjtemények helyzete. 1997-ben elkészült a Vármúzeum barokk udvarának lefedése, s ezzel újabb tér áll a közönség, a közművelődési programok rendelkezésére. 1998-ra teljessé vált az állandó várostörténeti kiállítás az őskortól a legújabb időkig, 2000-re, a magyar államiság ezredéves évfordulójára pedig a Múzeum összes épülete és kiállítóhelye új tárlatokkal fogadta a látogatókat. A kiállítások mellett már sok év óta színvonalas közművelődési programok állnak a gyermekek és a felnőttek rendelkezésére. Mindezek a tevékenységek, miként a gyűjtemények gyarapítása, a tudományos munka, a kiadványok a rendszerváltás óta csak külső támogatások segítségével valósulhatnak meg. Az intézmény tudományos munkájának eredményeit tartalmazzák az évkönyvek, a Budapest Régiségei, a Tanulmányok Budapest Múltjából 1996 óta rendszeresen megjelenő kötetei, a Monumenta Historica Budapestincnsia sorozat és más kiadványok. A tudományos munkatársak az eddigi gyakorlat szerint részt vesznek országos kutatásokban, hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon. A Múzeum együttműködésre törekszik a főváros többi kulturális intézményével és a Várban lévő közgyűjteményekkel, s több évtizedes eredményekre támaszkodva építi nemzetközi kapcsolatait, elsősorban az európai fővárosok múzeumaival. A főváros vezetése a BTM munkáját 1998-ban „Pro Urbe" díjjal jutalmazta. Az intézmény történetét áttekintve mintegy tanulságként és tiszteletet ébresztve megállapíthatjuk, hogy az eltelt 115 év alatt sok történelmi vihart, háborút, diktatúrát, politikai változásokat megélve intézményünk munkatársai szakmai elhivatottsággal tették a dolgukat, gyarapították és őrizték Budapest történeti emlékeit az utókor számára. Az elért eredmények alapján múzeumunk méltó helyet foglal el a magyar várostörténeti kutatásban és a főváros kulturális életében. Befejezésként megemlítjük, hogy a BTM történetének tárgyalása során nem tértünk ki részletesen az egyes osztályok, gyűjtemények történetére. Ezek feldolgozása további feladatot jelent.

4 Munkánkhoz forrásként elsősorban a BTM irattári és múzeumtörténeti dokumentációs anyagát használtuk fel, amelyek rendelkezésünkre bocsátását a BTM Régészeti Adattára munkatársainak ezúton is megköszönjük. Ugyancsak köszönettel tartozunk a Budapest Főváros Levéltárában és a Magyar Nemzeti Múzeum Irattárában végzett kutató munkánkhoz nyújtott segítségért. Ezúton is köszönjük a Kulturális Örökség Igazgatósága Adattára vezetőjének, Juhász Jánosnak az ott végzett adatgyűjtéshez nyújtott szíves támogatását. Hálával tartozom mindazoknak, akik további fontos dokumentumokra, adatokra a figyelmemet felhívták. A forrásokon kívül felhasználtuk az idevonatkozó szakirodalmat s egyéb megjelent dokumentumokat. A Múzeum történetét kiegészítettük működésének legfontosabb statisztikai adataival, a tudományos dolgozók névsorával és bemutatjuk szervezetének változását. A fontosabb események kronológiai felsorolása a BTM történetében való könnyebb eligazodást segíti. Köszönettel tartozom Bodó Sándor főigazgatónak, aki szorgalmazta a kezdeti időszak megírása után a folytatást, és lehetőséget biztosított munkánk megjelentetésére. Bízunk abban, hogy e kötet nemcsak a Budapesti Történeti Múzeum, hanem más múzeumok munkatársainak és a fővárosi tudományos intézmények iránt érdeklődőknek is hasznos olvasmány lesz. Kivételt képez a Fővárosi Képtár, amelynek történetét FÖLDES EMÍLIA dolgozta fel. FÖLDES, 1998a.