K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

Molnár János miniszterhelyettes mondta. Összefoglalta a múzeumok szerepét, feladatait, kiemelve a népművelő munka javítását, majd szólt az irányító szervek feladatairól. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztálya előtt álló feladat a múzeumi törvény elkészítése, a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adása és ezzel összefüggésben az országos múzeumok szakmai irányító szerepének kidolgozása.

45 Az 1962. évi munkatervvel kapcsolatban a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya az 1961. esztendőhöz hasonlóan járt el. A megadott irányelvek szerint az intézmény legfőbb feladata „működésével, a rendelkezésre álló eszközök maximális felhasználásával Budapest lakosságának világnézeti és ízlésnevelésében tevékenyen közreműködni." Ennek érdekében cél a Múzeum belső rendjének megszilárdítása, az új- és legújabbkori történeti kutatások és bemutatás gyarapítása, a helytörténeti kutatások hatékonyabb támogatása, az eredményesebb népszerűsítő és propaganda tevékenység. A felterjesztett munkaterv fő feladatként jelölte meg a gyűjteménygyarapításban a hiányok pótlását a régészet, a városi néprajz, a munkásmozgalom története, a palotában rendezendő kiállítás, valamint a „Budapest Története" kötetek tekintetében. A tudományos munkában fő feladat a „Budapest Története" megírása. A Népművelési Osztály a terv véleményezésében kifogásolta, hogy készítése során a megadott irányelveket nem érvényesítették, s az anyagi fedezet tekintetében nem volt egyeztetés a gazdasági vezetéssel. A kiigazított tervet végül azzal a kikötéssel hagyta jóvá, hogy attól eltérni csak a Népművelési Osztály előzetes hozzájárulásával lehet. A féléves tervteljesítést jóváhagyó értesítésében a Népművelési Osztály megállapította, hogy lemaradás van a leltározási munkában, s hogy az Új- és Legújabbkori Osztály kiállításlátogatóinak száma csökkenő tendenciát mutat. E hiányosságokat a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni.

46 A Múzeum fontos ezévi feladatának tekintette fennállása 75. évfordulójának megünneplését. Eredetileg két és félnapos várostörténeti ankétot terveztek 250-300 fő, köztük 14 külföldi kutató (Ausztriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, NDK-ból, Romániából, Szovjetunióból) részvételével. A Fővárosi Tanács azonban nem értett egyet a múzeumi elképzeléssel, s kiköMolnár János zárszava. Lm. 80-88. A tanácsi kezelésbe került múzeumok népművelési feladatait a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya részéről Katona Imre elemezte. KATONA, 1962. A szakmai felügyeleti rendszer megvalósításával kapcsolatban 1. KORRK, 1968. A tanácsi kezelésbe került múzeumok helyzetére 1. BANDI, 1984. tötte, hogy az évfordulót az intézmény csak „a saját testülete keretében ünnepelheti meg. ... ünnepi munkaértekezlet keretében." így lett mindössze egy napos ünnepség december 17-én: délelőtt 30 fő párt- és tanácsi vezetők, neves helytörténészek, a BTM vezetői - részvételével jubileumi emlékülés volt, ahol beszámolók hangzottak el az intézmény múltjáról és feladatairól, délután pedig „Egymás között ..." címmel összejövetelt tartottak a BTM összes dolgozója részvételével. Heten jutalmat kaptak.

47 A Fővárosi Tanács december 12-i VB ülésén tárgyalta meg a Múzeum tevékenységét. Ezt megelőzően november folyamán a Művelődésügyi Minisztérium rendelte cl a BTM munkájának átfogó vizsgálatát. A vizsgálat szempontjai: I. Az intézmény vezetése, irányítása, munkaszervezés, tervszerűség; a felső szervek irányítójának munkája. II. A Múzeum tudományos és népművelési tevékenysége. III. A dialektikus és történelmi materializmus módszerének alkalmazása a Múzeum tudományos és népművelési munkájában. A vizsgáló bizottság tagjai voltak: Fülep Ferenc (Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója), Patay Pál (Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa) Temesvári Ferenc (Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezető helyettese), Csap Erzsébet (Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője), Kapusi András, Kiss László (Művelődésügyi Minisztérium főelőadói), Gerőfi Sándor (Fővárosi Tanács Népművelési Osztályának munkatársa). A bizottság elnöki tisztével Fülep Ferencet bízták meg. A vizsgálatról készült jelentés szerint a Múzeumban javult az irányító munka és a légkör. Jó a múzeumvezetés és a pártszervezet, valamint az 1962 tavaszán a fiatalok körében alakult KISZ szervezet közötti együttműködés. Megfelelő a tudományos és a népművelő tevékenység, de a belső muzeológiai rend elmarad a követelményektől. A bizottság az intézmény munkájának javítása céljából a következőket javasolta: a tudományos terveket a Fővárosi Tanács jóváhagyása előtt be kell mutatni egyeztetés céljából a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának és a MTA-nak; át kell szervezni a tudományos dolgozók szakmai-ideológiai továbbképzését, új tematikával; meg kell szüntetni a tudományos dolgozók elzártságát és biztosítani kell részvételüket az országos kutatásokban, a szakmai konferenciákon; az 1963. évi terv középpontjába az egész intézményre kiterjedő raktárrendezést, revízi46 BTM KI. 167/1/1962., 167/4/1962. júl. 25.. aug. 7. 4

~ BTM KI. 446/1962. ápr. 25., aug. 4., 446/3/1962. nov. 26. A Múzeum munkatársai a jubileumról a TBM 16 (1964) kötetében emlékeztek meg, összefoglalva az egyes részlegek történetét.