K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A Budapesti Történeti Múzeum ismét a főváros intézménye

tudományos munka terén, elsősorban az ős- és népvándorláskori csoportnál. Javasolta a hiányosságok felszámolását. A Középkori Osztály munkáját egységesnek, szervezettnek ítélte meg a bizottság. Problémaként a kőtár elhelyezésének megoldatlanságát

205 és a restaurálás helyzetét jelölte meg. Felhívta a főigazgatóság figyelmét a restaurátormühelyek korszerűsítésének és a restaurátorok szakmai továbbképzésének szükségességére. Az Újkori Osztály tevékenységében a bizottság a szocializmus építésének korszakára vonatkozó anyaggyűjtést látta problematikusnak és megoldandó feladatnak. Hiányosságot lapasztalt a nyilvántartási és a tudományos munkában is. A múzeumi szervezet kiállításait a bizottság szakmai és kivitelezési szempontból egyaránt jónak látta, csupán az újkori várostörténeti kiállításnál hiányolta a történeti fejlődés fordulópontjainak hangsúlyozását. A népművelési tevékenységgel kapcsolatban a jelentés felsorolja a kiállítások népszerűsítését, az előadásokat iskolákban és üzemekben. Hiányolja a színvonalas kiadványokat a tárlatokról és a múzeumi épületekről. Az intézmény fokozottabb népszerűsítése céljából javasolja szorosabb kapcsolat kiépítését a kerületi tanácsokkal és tömegszervezetekkel, továbbá javasolja a kiállítások hatékonyabb propagálását. A jelentés végül foglalkozik a Múzeumhoz tartozó romkertek, közterületeken álló műemlékek helyzetével. Őrzésük, gondozásuk megoldatlan, meghaladja az intézmény lehetőségeit. Javasolja, hogy a Fővárosi Tanács a Népművelési Minisztérium segítségével gondoskodjon a legszükségesebb helyreállításról és őriztetésükről. Ugyancsak szorgalmazza a múzeumi épületek felújítását is. A bizottság végül megállapította: „a Budapesti Történeti Múzeum szépen fejlődő, értékes, reprezentáns intézménye fővárosunknak." Az 1955-ben indult II. ötéves terv a múzeumokra is feladatokat rótt. A tervezés már 1954 elején megkezdődött. Az ésszerűség és a realitás semmibevételét jelzi, hogy 5 évre előre tervezni kellett pl. a régészeti tárgyak számszerű gyarapodását, a kiállítások látogatóinak számát is. A tudományos munka központi feladatának a „Budapest Története" kötetek elkészítéséhez szükséges kutatómunkát jelölték meg.

206 A részletes tervet a MDP Központi Vezetőségének határozata, a MTA II. ötéves terve, valamint a BTM I. ötéves tervének tapasztalatai alapján készítették el. A terven megmutatkozik az 1954. októberi vizsgálat észrevételeinek figyelembevétele is. A terv szerint legfőbb tudományos feladat a „Budapest Története" megírásához kapcsolódó kutatómunka és a legújabbkor kutatása. Tervezték a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Adattárával egyetértésben - a régészeti adattár kiépítését,

207 a Vármúzeum középkori kiállításának bővítését, az aquincumi kiállítás átrendezését, tárlatokat az Újkori Osztály helyreállított termeiben, továbbá a klarisszák újjáépített épületében Nagy-Budapest történetének bemutatását az őskortól a jelenkorig. A népmüvelés terén tervezték a propagandamunka fokozását, szorosabb kapcsolatot a kerületi tanácsok népművelő előadóival, az üzemi kultúrfelelősökkel és az iskolákkal, továbbá tervezték kiadványok megjelentetését is.

208 Az ötéves terv és az 1955. évi terv készítését és végrehajtását befolyásolta a MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata is. A Központi Vezetőség márciusi ülése megállapította, hogy a párt politikájának sikeres végrehajtását a megnövekedett jobboldali veszély, elhajlás akadályozza, s elítélte Nagy Imrét, mint a jobboldali opportunista nézetek fő képviselőjét. Meghatározta a feladatokat, a hibák kiküszöbölésének módját. A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya utasította a múzeumok vezetőit és dolgozóit e párthatározat tanulmányozására és érvényesítésére, múzeumi eszközökkel való támogatására. Kritikusan megállapította, hogy „az ideológiai önképzés folyamatossága ... elsikkadt a lemorzsolódások, érdektelenségek következtében, ... a szakmai értekezletek mellőzésében vagy azoknak tudomásul nem vételében könnyen magyarázható a jobboldali befolyás." Hogy a dolgozók politikai nevelése az eltelt évek alatt nem hozta meg a várt eredményt, jelzik a további megállapítások is: „Megengedhetetlen, hogy jól képzett muzeológusaink kivonják magukat a kulturális forradalom feladatainak a végrehajtása alól. Gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy tudományos dolgozóink a társadalmi munka mellőzésével és annak lebecsülésével a könnyedebb életszemlélet következtében az anyagiasság előtérbe helyezésével munkaidő alatt végzett teljesítéseikért külön fizetést kaptak vagy vártak." Feladatul tűzte ki ezért a lazaság felszámolást, a munkaerkölcs megszilárdítását, a marxista világnézet következetesebb alkalmazását a tudományos munkában.

209 Manga János, a balassagyarmati 205 A középkori faragott kőemlékek raktározása, a középkori kőtár kérdése a mai napig megoldatlan. 2,,<

> BTM A Ki. 1954. febr. 4., ápr. 6.. 1955. okt. 17. 207 A régészeti adattárat 1958 márciusában hozták létre a Dokumentációs Osztályon belül, a Leletmentő és Adatgyűjtő Csoport keretében. Működésére és az 1976-ban megalapított Régészeti Adattárra lásd: K. VÉGH, 1991. 208 BTM A Ki. 1955. dec. 26. és 1955. 2OT SZENKOVITS, 1955. A minisztériumi állásfoglalásnak megfelelően a Múzeum főigazgatója vezetői értekezleten hangsú-