Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Gyulai Ferenc: A Rákospalota-Újmajor 1. lelőhelyről származó növényleletek archaeobotanikai feldolgozása

3.4. Árpád-kor A jelen feldolgozásban bemutatott és az 1. lelőhelyről származó próbák (földminták) pontosan fele Árpád-kori. Valamennyi a XII-XIII. század idő­szakából való. Ezek elsősorban Árpád-kori veremházak belső és külső ke­mencéiből vett földminták. Több-kevesebb karpológiai maradvány vala­mennyi próbában volt, bár három: 374. objektum, 226. objektum árok, és a 229. számú külső kemencéből származó egyik próba semmiféle diaspóra ma­radványt nem tartalmazott. 3. ábra. A maradványok megoszlása Amint azt már a bevezetőben említettük, a Szarvasgedén rekonstruált ve­remház környezetéből jelentős mennyiségű, tíz darab földminta került be­gyűjtésre. A veremház belső kemencéjéből és annak környezetéből hét darab (17-23. számú próbák), annak külső kemencéjéből pedig három (24-26. szá­mú próbák) minta származik. A magvak döntő részben három próbából származnak: a 15-16. próbát je­lentő 319. számú kemencéből és a 23. számú próbából, azaz a rekonstrukció­ra kiválasztott veremház belső kemencéjéből. Éppen ezért nem állunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, hogy ezek a diaspórák elégetésre (fűtésre/főzésre) szánt hulladékból visszamaradt, faszenük átégett részek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom