Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Gyulai Ferenc: A Rákospalota-Újmajor 1. lelőhelyről származó növényleletek archaeobotanikai feldolgozása

2.1. = nádas, 2. 2. = magassásos, 2. 3. = vízparti pionírok, 3. = diverz vízparti növények, 3. 1. = láprét, 3. 2. = nedves évelők, 4.1. = törmelékerdő (nedves termőhelyű), 4. 2. = ligeterdő, 5. = világos keverékerdő (friss termőhelyű) 6. = árnyékos erdő, 7. 1. = erdőirtás, 7. 2. = erdőszéli társulás (átlagos termőhelyu), 1.3. = erdőszéli társulás (száraz termőhelyű), 8.1. = nedves termőhelyű rét, 8. 2 = átlagos termőhelyű rét, 8. 3. = száraz rét és sziklagyep, 9. 1. = kultúrnövény, 9. 2. = tavaszi (kapás) gyom, 9. 3. = őszi gabonagyom, 10. 1. = nedves termőhelyű ruderália, 10. 2. = átlagos termőhelyű ruderália, 10. 3. = száraz termőhelyű ruderália, Diverz = különböző kategóriákhoz tartozó. A növényszociológiai értékeléshez felhasználtuk még Árendásnak

7 a növények hasznosíthatóságára kidolgozott antropogén kategóriái is. A módszer lényege, hogy a növényleleteket mesterséges származási kategóriákba soroljuk. Ezek a mesterséges kategóriák jól tükrözik a növényvilág és az ember kapcsolatát. 3. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 3.1. Neolitikum A neolitikum időszakából egyetlen próba származik. Az 1. sír belsejéből vett mintában azonban mag/termésmaradványt nem találtunk. 3.2. Középső rézkor A középső rézkor időszakához tartozó három próba egyazon (hulladék) gödörből, de annak különböző részéből származik. Mag és termés csak a gödör alsó és középső részéből került elő. Viszont háromszor több a középső részből, mint az alsó részből származó mag/termés. Összességében mégis 7

ÁRENDÁS